Barkácsolj robotot!
A neten bóklászva gyakran bukkanok olyan alkotásokra, amit legszívesebben azonnal megrendelnék. Sajnos ezt legtöbbször nem engedhetem meg magamnak. Ám sok esetben felmerül bennem, hogy én is meg tudnám valósítani az adott kiegészítőt vagy berendezési tárgyat. Ezzel a poszttal azoknak szeretnék segíteni, akiknek megtetszett a robot-kulcstartóm, és kedvet éreznek egy kis barkácsoláshoz.
|
|
Leendő robotunkhoz szerezzünk be némi számítástechnikai hulladékot, ami lehet régi memória-, hang- vagy videokártya, esetleg alaplap. Ezekért nem is kell messzire menni, mert a legtöbb háztartásban előfordulnak, hol a pincében, hol a padláson. Ha akad a lomok között régi karóra vagy vekker, azokból kiszedhetünk néhány fogaskereket. Ami némi kiadással járhat, az a négy darab szerelőkarika, a műanyag szemek és a kulcstartó alap előteremtése. Bár ez utóbbit is leszedhetjük egy régi, megunt vagy tönkrement kulcstartóról, a szemeket pedig helyettesíthetjük akár apró csavarokkal. |
|
|
Mindeképpen szükségünk lesz még egy vékony lapú fűrészre, egy fúróra 1,5-2 mm átmérőjű fúrószárral, két fogóra, valamint egy kevés epoxiragasztóra – ha ez utóbbi nem áll rendelkezésre, és nem is akarunk beinvesztálni egy egész tubusba, megteszi a sima pillantragasztó is. Lássunk hát neki:
Először alakítsuk ki a testnek való részt. Azért érdemes memóriakártyát használni, mert elég vastag torzónak, de a célnak tökéletesen megfelel egy processzor is, és ebben az esetben még a fűrészeléssel sem kell bajlódnunk. Ezután vágjuk ki a kezeknek és lábaknak való elemeket, körülbelül 0,5x2,5 centiméteres darabok legyenek. Ezekre fúrjunk egy-egy lyukat, és tegyük ugyanezt a torzón is, hogy összeköthesük az elemeket, valamint feltehessük a kulcstartó alapot. |
|
|
A szerelőkarikákkal rögzítsük a végtagokat a testhez, majd ragasszuk fel a szemeket és a fogaskerekeket. Amint megszáradt a ragasztó, már használatba is vehetjük a kis robot-kulcstartónkat.
|
