Kalendáriumi körkép: április
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Mars isten kedveséről, Vénuszról kapta: a szépség és szerelem istennőjének másik neve ugyanis Aperiré volt. A szó a latin aperire-ből származik, aminek a jelentése kinyílni, kinyitni, utalva a névvel a tavasz nyílására. A népi kalendárium áprilist Szent György havának nevezi, a palóc regevilág szerint Szelek hava, míg a XVIII. századi nyelvújítók latin nevére is visszacsatolva a nyilonos nevet adták neki.
 |
Ez a hónap a Kos (március 21-április 19.) és a Bika (április 20-május 20.) csillagjegyek hónapja.
Ez a hónap igencsak vidáman indul, hiszen első napja a Bolondok napja. Akit április 1-jén megtréfálnak (más kifejezéssel rászednek vagy a bolondját járatják vele), azt nevezik április bolondjának.
A szokás eredete nem tisztázott (egyesek szerint kelta eredetű, mások szerint Franciaországból indult ki), mindenesetre egész Európában elterjedt. Április elseje a téli napfordulótól a századik nap, ezért régen száznapnak is nevezték. |
|
Másik jeles napja a hónapnak a fehérvasárnap (ami Húsvét második vasárnapja, vagyis nagyszombat után a nyolcadik nap), aminek ismert népszokása a komálás vagy mátkálás (ezért komáló-vagy mátkálóvasárnapnak is nevezik). Inkább lányok között, mint lányok és fiúk közötti barátság megpecsételéséről szól. Úgynevezett komatálat küldenek egymásnap hímestojással, borral, süteménnyel, gyümölccsel.
A görög katolikusoknál ez a nap a tamásvasárnap, ami a „halottak húsvétja", róluk emlékeznek meg ilyenkor. |
 |
 |
Április 24-e, Szent György napja, a rómaiaknál jellegzetes pásztorünnep volt, amikor a boszorkányok ellen vizes babérágból vagy szalmából rakott tűzzel védekeztek. De nálunk is volt hagyománya a rontásűzésnek: ezen a napon hajtották ki először az állatokat, védelmük érdekében vagy hogy sok tejet adjanak, sok utódot neveljenek, például nyírfaággal veregették meg őket, fokhagymát kötöttek a nyakukba. A házat, ólat pedig felfordított seprűvel védték meg a gonosz szellemektől. A lányok „szentgyörgyharmattal" mosták meg az orcájukat, hogy szépek legyenek. Ezen az éjjelen gyűjtött gyógynövények varázserővel bírtak. |
|
Április a tavasz (március 21-június 21) második hónapja, de hozhat zivatart, forróságot, havat, fagyot is. Mértek már -7 fokot is (1955-ben), de +26 fokot is (1952-ben). Volt, hogy derékig ért a hó (1614-ben), de már volt olyan is, hogy érett a cseresznye (1420-ban).
De +10 fok körüli középhőmérsékletével tagadhatatlanul sürgeti már a szép időt – ideje a hátizsákokat elővenni, mert az erdők-mezők ösvényei alig várják, hogy bakancsos lábunkról mértéket vegyenek az utolsó hófoltok.
|
 |
 |
A néphit szerint ha Vilmos napján (6-án) esik az eső, akkor szűk lesz az esztendő. Ha Tibor napján (14-én) zöld a rét, akkor jó szénatermés várható és ha virágzik a cseresznyefa, akkor virágos lesz a szőlő is. A Márk napi (25-i) fülemüleszóval a szép tavasz karöltve jár.
Ebben az időszakban érkeznek vissza a vándormadarak (fecskék, gólyák), születnek a kisbárányok, kiskecskék. A gazdák számbaveszik a kerti teendőket, melyre a kipattanó gyümölcsfák rügyei figyelmeztetik őket, miközben virágozni kezd a borbolya, gyöngyvirág, tulipán, kutyatej, kikerics. Április a kikelet nyitánya... |
Az írást illusztráló termékek lelőhelyei a Meskán: Ilanilam, DiosGabiKeramia, Belundika, oOoRiellaoOo, FazekasKucko.