Meghitt,békés karácsonyról álmodom...

Bár hó még nem fedi a vidéket,a hideg mégis a csontokig hatol.A meleg szobából minden olyan békés,megnyugtató.Az utcák ünnepi fényei teljesen elvarázsolnak,s a lakásban terjengő forralt bor illatával összeolvadva elrepítenek a múltba,s régi idők karácsonyairól mesélnek...

 

Édesapám sokszor beszélt arról,hogy gyermekkorában hogyan is teltek az ünnepek. Könnyes szemmel emlékezett vissza a hajdanvolt karácsonyokra, mikor még nem az számított, hogy ki mit kap, vagy kinek milyen szépek és csillogóak a díszei.

Amikor a fát még a nagyapám vágta ki, és a ráaggatott díszek zömében fényes papírba csomagolt diók és almák voltak, és gyertyák égtek az ágak végein.

 

Mi, a mai kor gyermekei mindezt már csak szüleink, nagyszüleink elbeszéléseiből, illetve a boltokban kapható régi képeslapok rajzairól ismerhetjük.

 

 

 

Sokszor eszembe jut, hogy én vajon mit fogok mesélni a gyerekeimnek. Melyek azok az élmények, amik most így 15-20 év távlatából is mosolyra fakasztanak, esetleg a meghatottság könnyeit csalják a szemembe. Szebbnél szebb,vidámabbnál vidámabb karácsonyok képei rémlenek föl előttem.

Eszembe jut,mikor édesanyámmal és az öcsémmel pattogatott kukoricát fűztünk fel cérnaszálra, s ezekkel a füzérekkel díszítettük a fánkat, ami ettől olyanná vált, mintha havas lenne. Itthon mindig magunk készítettük el az Adventi koszorút, mint ahogy a dekoráció jelentős részét is.

Anyukám mindenféle kreatív ötlettel igyekezett megalapozni a hangulatot. Volt,hogy az ajtóra só-liszt gyurmából készült koszorú került, ami csak úgy illatozott a beletűzdelt szegfűszegtől. Imádtam már aprócska koromban is a karácsonyfát díszíteni, a szaloncukrot kötözni. A legboldogabb mégis akkor voltam, mikor már az egész lakás mézeskalácsillatba burkolózott és kigyulladtak az ünnepi fények.

Sosem számított, hogy mit hoz a Jézuska, csak annak örültem, hogy együtt vagyunk. Igazi vidéki karácsonyok voltak ezek: sok-sok süteménnyel, hóval és szeretettel.

 

Szerettem ezeket a karácsonyokat, és örömmel mondhatom, hogy ezekhez képest semmi sem változott. Azóta is mi készítjük a dekorációt és a meghittség, békesség jegyében töltünk el minden percet. Számomra ilyen a tökéletes karácsony, s remélem,hogy egyszer ezt mind én is átadhatom a gyerekeimnek, akiknek éppolyan mesés és illatos ünnepeket szeretnék varázsolni, mint a szüleim nekem – hajdan...