Milyen a jó ovis játék?

Nem csak az iskolásoknak hirdetnek nyári vakációt, az óvodákban is lehúzzák a rolót pár hétre nyáron. Aki ez idő alatt nem bízza a csemetét az ügyeletes óvodára, azzal a zavarba ejtő helyzettel szembesülhet, hogy a közösségből kipottyant poronty időmilliomos lett hozzá képest. Sok szülő nyárra már elszokott attól, hogy főfoglalkozású játék- és mókamester legyen. Nincs is mindig jó idő, hogy a kertben, játszótéren vagy strandon mulasson a ded. Felmerül a kérdés: mivel játsszon az óvodás?

A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, hiszen rengeteg személyes tényező befolyásolja, hogy az adott lurkónak mi jelenti a jó játékot: egy örökmozgó kisfiú például vajmi kevéssé lesz elragadtatva a plüsjátékoktól vagy a korosztályának megfelelő logikai játékoktól, míg egy elmélyült kislányt nem lehet lenyűgözni a gólyalábakkal vagy a fa kisautókkal.

A tökéletes gyermekjáték illúzió. Nem a játék milyensége a lényeg, hanem a játékhoz való hozzáállás. Ha a szülő mer gyermek lenni újra és együtt játszani a csemetével, akkor a játék építő jellegű lesz, szinte függetlenül attól, hogy mivel játszanak: csilivili robottal vagy vadgesztenyékkel. 

A játékboltokban manapság elképesztő és zavarba ejtő felhozatal van  játékokból: leírásuk alapján fejlesztenek, tanítanak, szórakoztatnak, elvarázsolnak. Tulajdonképpen azt próbálják elhitetni a szülőkkel, hogy a gyerek önmagában is remekül el fog játszani vele!

Csakhogy sok agyonreklámozott terméknek súlyos hátulütője, hogy a gyermek az elvarázsolás és a nagy figyelem közben sajnos  tökéletesen passzív marad, és ha ne adj isten, másra szeretné használni az adott játékot, próbálkozásai kudarcba fulladnak (esetleg még el is rontja a csudajátékot).

A jó gyermekjáték ismérve, hogy sokoldalú, a gyermek fantáziája révén nyer új és új értelmet – ez pedig csak úgy lehetséges, ha egyszerű! A szárnyaló fantáziájú, fél lábbal mindig a mesék világában időző ovisok játékaira különösen áll a kevesebb több aranyszabálya.

Igazság szerint ideális esetben ez a szabály a gyerekszobára is áll: ha túl sok játéka van a kicsinek, az frusztrálóan hat rá, vagy éppen ezt tartja természetesnek, és mindig újakat követel. A túl sok játék ezenkívül valami fontosat vesz el a gyermektől: az elidőzés lehetőségét, az erre való késztetést.

 

Az óvodások jellemzője, hogy már nem egymás mellett, hanem egymással is játszanak: ebben a korban érdemes az első társasjátékokat, közös bábozásokat is elkezdeni. A kisgyerekek éppúgy gyakorlás révén tanulják az egymásra figyelés művészetét, a fair playt, a győzni és veszteni tudást, mint bármelyik más szociális képességet.

 

A közösségről egyébként a nyári szünet ideje alatt sem kell lemondani, hiszen ha mással nem, a szomszéd gyerekekkel, vagy a vendégségbe hívott ovis társakkal ilyenkor is lehet babázni, társasozni, szerepeket játszani, együtt alkotni, fantáziát szárnyaltatni.

A szünidő alatt közösen végzett kreatív tevékenység, együtt-alkotás pótolhatatlan élményekhez juttatja gyermeket és szülőt egyaránt. A Meska gyermek alkotópályázatán számos minőségi, természetes alapanyagokból készült gyermekjátékot nyerhetnek az alkotó kedvű gyerkőcök, többek között a cikkben illusztrációként szereplő játékokat is: biloba Waldorf-babáját, ArtBloom ölelő cicapárnáját, és tothrita7 Buci, a kódorgó kisbárány című interaktív kavicsmeséjét.