»

Műhelytitkok: domborított fém medál lépésről-lépésre

A közelgő nőnap alkalmából egy nem kifejezetten női pracliknak való ékszerkészítő és díszítőtechnika kulisszái mögé kukkantunk be, egy erős kezű asszony kalauzolásával. Alkotni műhelyében fémdomborítással készülnek nőies, csupa báj ékszerek, nem csak vasladyknek; kövessük figyelemmel, hogyan készül egy domborított fém medál!

„Megtervezem gondolatban az elkészíteni kívánt medált.


Ezt a formát papírra vetem és kivágom a sablont.
Leszabom a vastagabb és a domborítandó vékonyabb fémet, majd átrajzolom rá a sablon formáját. A domborítandó felületet megdolgozom. A mintát nem rajzolom meg előre. Elindul a kezem, és egyik vonal jön a másik után. Azt szoktam mondani a gyerekeknek is, játssz a vonalakkal, foltokkal. Hát én is játszom.”

„Ha szimmetrikus mintát akarok, az nem mindig sikerül, de korrigálni is lehet. No, meg attól egyedi az alkotás, hogy hibák is vannak benne. Nem gépsor nyomja, hanem az én kis kacsóm és lelkem alakítja.

Antikolom a felületet. Ez kiemeli a formákat. Bár egyszerűnek tűnik, igen nagy gyakorlatot igényel.

 

Következhet a festés és szárítás”

„A domborított felületet hátoldalát befedem kétoldalú ragasztóval. Ráragasztom a vastag fémre.
Kivágom a formát együtt. Nem igazán női kéznek való munka.
Van amikor még egy bőrréteget is kap a felület, végül
a fémek hajtogatása következik az elképzelt formára.

Általában vastagabb bőrcsíkot használok láncrésznek. Bőrvéggel lezárom, majd a záró kapocs is rákerül.
Kész. Egy biztos, ugyanilyen másnak nincs.”
 

Ha kíváncsivá tett a virtuális műhelylátogatás, olvasd el a Meska interjúját Alkotnival, és nézz körül a boltjában is, ahol számos fémdomborítással készült ékszert és díszes használati tárgyat találsz!