Meska: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!
Hrjadel Sándorné vagyok, sokaknak csak Ibolya. Tatabányán élek kis családommal, melybe a nagyszülők, férjem, felnőtt, önálló lányaim, 10 éves iker unokáim és Manó kutyám tartoznak.
Nagyon korán döntöttem a házasság mellett, így iskoláimat a gyerekek, a munka mellett végeztem, ennek köszönhetően, viszont igen hamar nagyszülő is lehettem.
Szerény, egyszerű, nagycsaládos bányászcsaládból származom, így hamar rájöttem arra, hogy ha valamire szükségem volt, azt megtanultam elkészíteni. Sokáig versenyszerűen sportoltam, rajz szakkörre, versenyekre jártam, beállítottságom ellenére is kedvenc tantárgyaim közé a matematika tartozott. Ezért talán nem véletlen az, hogy titkárnő-gazdasági igazgatói-ügyvezetői-bankigazgatói munkakörökben dolgoztam, jelenleg családi vállalkozásban könyvelő irodát viszek, s miután testvéreim sajnos már nem élnek, segíteni igyekszem idős szüleinknek, gyermekeimnek. Imádom a munkám, szeretek főzni, s természetesen kézimunkázni.
Meska: Miért pont ezt a technikát választottad? Ki vagy mi indított el ezen az úton?
Én még abban az időben voltam kisiskolás, amikor kötelező volt megtanulni főzni, kötni, fát esztergálni, vasból dísztárgyakat készíteni. Édesanyám Rába parti falusi lány révén minden női praktikát ismert, ezért 8 éves koromban az ő segítségével, már én készítettem az első ruhákat babáimnak. Ruhákat azt viseltem , amit ő készített, s persze sokszor nem tetszett, így hát magam próbálkoztam, saját tini ötleteimet megvalósítani. Szabni, varrni nem szerettem, mert felesleges időpocsékolásnak tartottam az előkészítő munkákat, így ruha ügyben, a kötésnél maradtam,de aztán később a "sors" ismételte önmagát, két lányomnak 10 éves koráig még a kabátja is az volt , amit én kötöttem. A szükségszerűség mellett, mindig nagyon boldog voltam, hogy a ruhákat megcsodálták, így hát nem is csoda ha beleszerelmesedtem a kézi munkába. Persze a kíváncsiság mindig is hajtott, ezért az évek során voltak keresztszemes, makramés, kalocsais, goblenes korszakaim, most a horgolás a kedvencem. Szeretem a kihívásokat.
Meska: Az alkotás mellett mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
Munkamániás vagyok, ezért szabadidőmben is leginkább vagy a jogszabályokat bújom,szakmai anyagokat tanulmányozok, vagy valamit "gyártok", esetleg újabb technikákat próbálok ellesni. Korábban szívesen jártam férjemmel vadászni, horgászni, mostanában az ikrek ( fiúk) váltották helyemet. Szeretek utazni, barátokkal trécselni, de szívesen benne vagyok egy lakásfelújításban is, igaz utána egy hétig pátyolgatom magam. A kézi munka az ami igazán feltölt, sokszor fordult elő, hogy egy-egy bonyolult ügy megoldására e tevékenység végzése során leltem.
Meska: Mit gondolsz, miért jó az, ha az emberek kézműves tárgyakat vásárolnak?
Elegendő megnézni a Meska kínálatát. Gyönyörű, egyedi, megismételhetetlen termékek jellemzik a jó ízlésű alkotókat. A kézműves tárgyak valódi értékét az érzi igazán, aki már maga is próbálkozott ilyen jellegű termék készítésével. E tárgyak szívből készülnek, ha rájuk néznek melegséget, nyugalmat, békét sugároznak.
Meska: Mit tanácsolnál az új boltosoknak?
Sokan adtak már jó tanácsot, ezeket célszerű átolvasgatni. Nélkülözhetetlen a kellő türelem, az ötletelés, az új eddig még nem látott termék "kiagyalása". Ne értékeljük magunkat alá a vásárlásra kínált termékünk árának megállapításakor.