Valaha, amikor még kerek volt a világ és elfért az emberek lelkében, egy asszony éles kőpengéjével lefejtette az összecsimbókosodott bundát a bölény bőréről, ami addig a fekvőhelyéül szolgált. A lecsupált bőrt és lehámozott bundát is használta tovább. Minél többet nyüstölte a bundát annál jobban összetömörödött. Megszületett a nemez, és azóta is van. A nemez él, de a világ már nem olyan kerek, mint akkor. Megpróbálom szép kerekre gyúrni, legalább egy nemezlabda erejéig, de ha kedvem tartja takarótól a szütyőig bármit elkészítek.
A nemezelés természeténél fogva igen egyszerű munka, egy maréknyi gyapjúból ugyanúgy készíthető nemez, mint egy birka egész bundájából.
A nemez lelke a belegyúrt jelekben van. Ezek által válnak elevenné nemezből készült tárgyaink.
A ?mintái? lehetnek akár szépek is, de nem a díszítés céljából kerülnek rá. Használójuk ízléséről, irányultságáról, vagy éppen hovatartozásáról árulkodnak. Belső késztetéseinek engedelmeskedve mindenki olyan nemezt választ magának, ami lelkének belső mintázatával összhangban van. A nemezre írt jelekben valamilyen neki szóló üzenetre ismer rá. A nemezbe gyúrt motívumok gondolatokat, érzéseket ébresztenek használójában ezért elégedetten tekint rá, és örömmel használja.
Nemezeléssel ide s tova 35 éve foglalkozom hosszabb rövidebb megszakításokkal. Az 1980-as évek közepén a Nógrád-megyei Kézműves Táborban, amit a Kelecsényi kastélyban tartottak nyári időszakban, Vidák István tartott egy ízben a nemezeseknek oktatást. Én ugyan akkor a fafaragók és kosárfonók műhelyében dolgoztam, de amit el lehetett lesni a nemezelés tudományából, azt ellestem. Próbaképpen akkor készítettem egy tarsolyt, amit mai napig is használok.
Számomra a nemezkészítés legizgalmasabb és legkedveltebb szakasza a motívumok megrajzolása. Igyekszem megtalálni saját motívumaimat, próbálok olyan jelekből kiindulni, amik nem kapcsolódnak közvetlenül valamelyik volt vagy ma létező kultúrához. Próbálom megtalálni a jelek belső rendezettségét, egyensúlyát, valamint e jelekből igyekszem rendszert alkotni.
Legkedvesebb darabjaim a nemezlabdák, mivel a labda gömbfelületének alapvető tulajdonságához kell alkalmazkodnom, mikor mintát helyezek el rajta. Bármerre indulok el a felületén, valamilyen megfejthető úton, vissza kell jutnom az elindulás helyére. Minél izgalmasabb érdekesebb ez az út, számomra annál kerekebb egész a megoldás.