A gyertyatartó fehér agyagból készült. A mázazáshoz kék, fehér és türkiz mázat használtam. Központi helyen Babba Mária áll, akit beragyog a fény. Erdélyben az Árpádok hazajövetele előtti magyar műveltség emlékei ma is megtalálhatók. Ennek élő jelenléte Babba Mária tisztelete. Ez tulajdonképpen az ősidőkbe visszanyúló Boldogasszony tiszteletet jelenti. Egyetlen nép sincs, aki annyiféle módon nevezné Szűz Máriát, Jézus anyját. A leggyakoribb elnevezés a már említetteken kívül: Nagyboldogasszony, Magyarok Nagyasszonya, Nagyasszony, Kisasszony, Szűzanya, Mindnyájunk Édesanyja, Boldogságos Szűz, Madonna, és még a liturgia részeként számos a tiszteletet kifejező elnevezés. Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói Szűz Máriának: ?Napba öltözött Boldogasszony? A csíksomlyói búcsú is azért tudta legalább egy napra lélekben egyesíteni a világ magyarságát, mert a magyar emberek tudatalattijából előjött a megmagyarázhatatlan vágy, hogy ott legyenek azon az ünnepen, ahol lelkük visszaszáll az a legősibb időkbe. Csíksomlyó a magyar nép összetartozásának és megmaradásának szimbóluma lett az évszázadok során. A csíkiak a rengeteg csapás után, amelyet a történelem, a természet mért rájuk, itt Somlyóhegyén találtak vigaszt, és a felkelő Nap ragyogásából merítettek erőt A Nap Asszonya, Babba Mária adott és ad ma is reménységet a székelyeknek, csángóknak, a világ magyarságának. Az életfa a legösszetettebb gondolatvilágot képviselő szimbólum. Ez jelképezi az összeköttetést az alsó, a középső és a felső világok között. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát az ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A mesékből mindenkinek ismerős égigérő, vagy tetejetlen fa ez, ágai közt van a Nap (mint férfi) és a Hold (mint női szimbólum), és csak egy kiválasztott személy mászhat fel rá, a legkisebb, a legügyesebb, a leginkább jóravaló, aki érti a csíziót, a bölcs, aki használja a természet adta erőket, a különleges, vagyis egykor a táltosok. A magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. A tulipánról: Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért kapufélfára faragták (ahogy a mongolok is). A tulipános életfa létezése is azt bizonyítja, hogy a tulipán ősi jelkép. 22 x 25 cm