A keresztet hagyományos jász hímzésekből és régészeti leletekből ihletett mintakincs díszíti. A fehér agyagot használtam, melyen a maguk intenzitásában ragyognak a mázak, ez esetben a fehér és a türkiz. A Jászok az iráni népek északi cso­port­já­hoz tar­toz­nak. A magyar­or­szági jászok neve a Kangkü terü­le­tén i.e. II. évszá­zad­ban hatal­mas biro­dal­mat alkotó és e biro­da­lom­ban vezető sze­re­pet ját­szó ászi iráni tör­zsekre vezet­hető vissza. A Jász­ság, — vagyis az a tizenöt tele­pü­lés ahol a jászok élnek viszony­lag kis terü­lete az ország­nak; mind­össze 1200 km2, lakos­sága pedig 100 ezer főre tehető. A magu­kat jászok­nak tekintők ennél lénye­ge­sen töb­ben van­nak hazánk terü­le­tén. Hat­van­tól Kis­kun­do­rozs­máig a Duna-Tisza közén a Jász­ság­ból kiraj­zott tele­pü­lé­sek lán­co­lata húzó­dik, s a Duna-Tisza közé­nek újra­te­le­pí­té­sé­ben igen nagy sze­re­pet ját­szot­tak a jászok egyéb közös­sé­gek­ben is. A Nagy­kun­ság déli részén, Makó kör­nyé­kén, a Dunán­tú­lon Fejér megyé­ben csak­úgy élnek tömb­szerűen jászok, mint a Jász­sá­got 30–40 kilo­mé­terre körül­vevő tele­pü­lé­se­ken. Ha eze­ket is hoz­zá­vesszük a jászok­hoz, akkor lét­szá­mu­kat meg kell kettőz­nünk, terü­le­tü­ket talán három­szo­roz­nunk, hogy meg­kö­ze­lítő képet adhas­sunk róluk. Azon­ban a jász elne­ve­zés­sel óva­to­san kell élnünk nem­csak a Jász­sá­gon kívü­liek ese­té­ben, hanem a jász­sá­gi­ak­nál is. Szá­za­dok folya­mán nagyon átala­kult a népes­ség: nem­csak elma­gya­ro­so­dott, de magya­rok­kal és más nem­ze­ti­sé­gek­kel keve­re­dett. Nyelve, kul­tú­rája is magyarrá vált, s magát is magyar­nak tartja, sőt a leg­jobb magyarnak. Technika: szobrászat, kerámia Mérete: 13 x 20 cm