A Kárpát-medencében hatlyukú pásztorfurulya-típusok egyik jellegzetes képviselője a dunántúli furulya. Párhuzamos belső furatával kis-magyarországi hagyományt követ (az erdélyi típus a végén erőteljesen beszűkül). Hangsora is sajátos, semleges terc- és szeptimhangköz jellemzi. A képeken látható hangszer alaphangja"d5" körüli, s mintegy 28,5 cm hosszú. A megmunkálás során megőriztem a bodzaág természetes ívét, és a kérget is a felületen hagytam. A végdugót méhviasz segítségével rögzítettem (kiszedhető). Végül az elkészült hangszert lenolajjal eresztettem be. A furulya így nyerte el természetes, rusztikus küllemét. Erős, stabil hangú készség, közepesen kemény síppal. Hasznos hangterjedelme két oktáv és egy nagyszekund; s főként a régiesebb stílusú dunántúli dallamok (betyárnóták, ugrósok, csárdások és kanásztánc-dallamok) autentikus megszólaltatására alkalmas. Ajánlom, az egyszerű, természetközeli formák kedvelőinek, de méreténél és erős alaphangsoránál fogva a kisebbek számára is alkalmas a pásztorfurulyával való ismerkedésre.