Ez a mandala a Nap, a Hold és az Életfa szimbólumain keresztül az élet örök körforgását, az ellentétek harmóniáját és a létezés kapcsolódásait jeleníti meg. A fény és árnyék, a gyökerek és ég közötti energia emlékeztet bennünket saját belső egyensúlyunkra és kozmikus helyünkre. Ez a mandala a kozmikus egység és az élet ciklikusságának szimbóluma. Középpontjában az Életfa áll, amely gyökereivel a Föld mélyébe kapaszkodik, koronájával pedig az Ég felé nyúlik. Ez a fa nem csupán egy természeti jelkép – az élet, növekedés, kapcsolódás és tudás szimbóluma. A gyökerek és ágak mintha az egész világot összekötnék: múltat, jelent és jövőt, láthatót és láthatatlant. A Nap: az aktív, férfias, éltető energia forrása. A fény, a tudatosság, az erő és a megvilágosodás jelképe. A mandalán aranyló vagy meleg tónusokkal jelenik meg, életerőt áramoltatva. A Hold: a befogadó, női energia, a misztikum, az intuíció és az érzelmek hordozója. Ezüstös vagy hideg árnyalataiban egyensúlyozza a Nap tüzét, így együtt a nappal és éjszaka, a tudatos és tudatalatti harmóniáját hozzák létre. A Hold és a Nap együttes jelenléte az örök körforgást, az idő ritmusát és az ellentétek egységét idézi. A mandala formája – a kör – maga is a teljesség, a végtelenség és az isteni rend szimbóluma. Ebben a szimbolikus térben a Nap, Hold és Életfa szoros kapcsolatot alkotnak: együtt emlékeztetnek arra, hogy az élet folyamatos változás, de mégis van benne állandóság; hogy a fény és árnyék egyaránt része a létezésnek; és hogy minden, ami él, kapcsolódik egymáshoz – láthatatlan gyökereken keresztül. Egyedi, 40x40 cm vászonra készült.