Félhold alakú szélhasító nyílás, s általában véve ősibb, egyszerűbb elkészítési mód jellemzi ezt a magyar furulyafélét, hangterjedelme és játszhatósága azonban alig marad el az aprólékosabb munkával, véséssel faragott sípú darabokétól. Anyaga - mint rendesen - bodza, a végdugó mogyorófa. A hangszer két végét díszítő motívumokat az archaikus formakincsből merítettem. A színező-pácoló anyag házilag kevert rozsdafesték, olívaolajjal elkeverve. A faragások és a természetes erezet ennek megfelelően barna színnel díszítik e felületet. A hangszertest megőrizte a fa természetes görbületét. A hangszer hossza 32,5 cm körül van, az alaphangja pedig "c5". Hangsora dúr, illetve mixolíd jellegű, semleges terccel és szeptimmel (dunántúli hangsor). A hangterjedelme pedig két oktáv és egy nagyszekund. Tisztán, telten szól, így a fúváserősség és az ujjrend fortélyainak elsajátítására kiválóan alkalmas. Ezért merem ajánlani az ifjabbak számára gyakorlóhangszernek dunántúli népdalok kíséréséhez.