A szeretet törvénye
Bizonyára sok olvasónkat érdekli, mi vette rá az idei Meskarácsony kedvezményezettjeit, a Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány munkatársait arra, hogy mindennapi életüket egy jó ügy szolgálatába állítsák. Történetük azok közé tartozik, melyet a szeretet törvénye mozgat: ha megváltoztatjuk gondolatainkat a dolgokról és a többi emberről, a dolgok és az emberek is megváltoznak mellettünk.
Így történt ez egy négytagú család életében is, ahol az akkor alig 3 éves Anna betegedett meg leukémiában. A gondok legyőzése új értelmet adott életüknek: ma civil szervezettel segítik a beteg gyermekeket.
A Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány elnökének kislánya, Anna, 1998 áprilisában bárányhimlős lett. A betegség a maga természetes útján elmúlt, de az addig virgonc kislány megváltozott, fáradékony és aluszékony lett. A szülők elvitték Annát a körzeti gyermekorvoshoz, aki nem talált semmi különöset, ami a problémát megindokolná. A szülők azonban érezték, hogy valami nem kerek. Az apuka egy ismerőse a kórház gyermekosztályán dolgozott, ő volt az, aki laborvizsgálatot végzett a kis Annán. A lelet riasztó eredményt hozott… leukémia!
A szülők hiába szembesültek azzal, mi vár rájuk, felfogni nagyon sokáig nem tudták, csak automatikusan végezték, amit a kezelés, a kórházi mindennapok ritmusa megkövetelt.
Ekkor találkoztak először az infúziós pumpák állványaival közlekedő gyerekekkel. Megkezdődtek az első vizsgálatok, hogy kiderüljön a leukémia pontos típusa.
A család élete fenekestül felfordult: egy folyamat kezdődött el, amikor minden átértékelődött, és egészen más értelmet nyert a „fontos” szó jelentése a mindennapokban.
Anna testvére, Sanyika, ekkor hat éves volt – meg kellett oldani a nyári elhelyezését, hogy a szülők Annával lehessenek: a fiúcskát a rokonok és a nagyszülők vették pártfogásba ez idő alatt. Azt is el kellett dönteni, hogy hogyan is oldják meg Anna gyógyulásához szükséges feltételek megteremtését. Mivel Annácskát Debrecenben kezelték, a család pedig Berettyóújfaluban lakott, így a kettészakadás elkerülése érdekében, eladták a családi házat, és véglegesen beköltöztek a nagyvárosba.
Ahogy teltek a napok, hetek, egyre inkább ráébredtek, mivel is kell a kislányuknak megküzdeni. Anna nagyon szófogadó gyermek volt, pedig a betegség előtt egy napig sem volt távol a családtól. A klinikán nem telt el úgy este, hogy ne ezzel a kérdéssel búcsúzzon el a szüleitől: Ugye itt lesztek az ágyam mellett, amíg alszom? – de azért még rájuk bízta, hogy reggel a klinika felé jövet mit vigyenek neki meglepetésként.
A klinikán töltött napok mindennapi valósága a hiányosságokkal folytatott kényszerű küzdelem volt: a családban megért a gondolat, hogy valahogyan segíteni kell! 1999 őszén az Alapítvány működése az édesapa egy kézzel írott levelével vette kezdetét.
A Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány mára országos hatókörrel működik, az ország 7 centrumát segíti és több mint, 970 leukémiás és daganatos beteg gyermeket és családjaikat támogatja.
Az elmúlt 12 év sok feszültéséggel, olykor gyötrelemmel telt a család számára. De sok örömben is van részük, hiszen ez egy olyan család, amely igen sok megpróbáltatás alatt sem roppant össze. Akik el tudtak kezdeni egy új életet, egy új környezetben, új értékrenddel, a segítségnyújtás örömével.
Anna ma már 16 éves kamasz. Még kisgyermekként a nehézségek közt is azt mondta: „Én csak azt akarom, hogy meggyógyuljak!” Ez az egykori pár szó adja ma is az erőt és hitet az Alapítvány számára, hogy segítséget nyújtsanak más gyermekek számára, hogy méltón küzdhessenek a halálos kór ellen.
Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány / Meskarácsony