»

Csináld magad: kabalamackó

A maihoz hasonló morcos időben mindig elkél egy mosolyforrás. Egy barátságos kismedvére képtelenség homlokráncolva rápillantani, varrjuk hát meg ezt a családi kedély-javítót! Gyermeknapra, ballagásra kiváló ajándék, addig még akár haverokat is készíthetünk neki. Kiseri lépésről lépésre elmeséli, náluk hogyan születik egy kismedve.

 „Felrajzolom a kis alkatrészeket a színével félbehajtott anyagra és végigvarrom a vonalakon, kis nyílást hagyva a kifordításhoz.


Ráhagyással körbevágom, és hozzávarrom még a kimaradt részeket, pl. a fejtoldást, talpacskát.
Az íves vagy sarkos részeken becsípkedem a széleket, hogy kifordításnál szépen domborodjon a maci minden kis porcikája.”

 

 

 

 

„Óvatosan kifordítom a kis testrészeket.
Ahol a szőr bevarródott, kiszedegetem, kifésülgetem, felborzolom, minél csinosabb legyen.
Ilyenkor már látom körvonalazódni magam előtt, izgatottan várom, ki lesz belőle.
Ennek a kislánynak már tudom, hogy fahéjillatú neve lesz.”

 

 

 
„Puhán, de formásra kitömöm, a "hó"-val, ahogy a kicsik hívják a tömőanyagot, közben ráparancsolok a gyerekekre, hogy gyorsan szedjék össze a lakás minden pontjára szétszórt hógolyókat, még nincs itt a tél!
Bevarrom a nyílásokat, és gyönyörködök a kis lábacskákban, mancsokban.
Visszaszerzem a különféle célokra elhurcolt végtagokat a gyerekektől (határtalan a fantáziájuk), és sűrűn bocsánatot kérek a kismacitól.
Ekkor már tűpárnának se illik használni a kis buksiját, ebben több varrótársammal egyetértünk.
Felvarrom a fülecskéket és kihímezem a pofit - itt lehet variálni, attól függően alakul a karaktere, hogy hova kerül a fül, a szem, milyen alakú nózija lesz és merre görbül a száj.”

„Felvarrom a fejet a testre, helyükre illesztem a karokat, lábakat.
Megsimizem, mosolygok és megszólítom: Üdv köztünk, Cinna!
És akár hiszitek, akár nem, visszamosolyog!”

 

A kismedvekészítés rejtelmeibe kiseri avatott be, a vele készült interjút ITT olvashatjátok: