Helló, 2013!
A szilveszter talán a legvidámabb ünnepünk – és a legzajosabb is. Hogy mitől érezzük kötelességünknek, hogy az újévet trombitaszóval, durrogtatással, kereplővel, mulatsággal, maszkákkal és szerpentinekkel köszöntsük? A régiek a gonosz szellemeket próbálták az újesztendőn kívül tartani, a mai ember pedig talán az új lehetőségeket köszönti ilyen lelkesen.
 |
A konyha szilveszterkor kitüntetett szerepet játszik leendő évünk alakításában: a röfik nagy bánatára ilyenkor a húsukkal együtt szerencsét is veszünk magunkhoz, mert köztudomásúlag a disznó befelé túrja a szerencsét a házba. A baromfinépség viszont vígan kapirgálhat tovább, újévkor senki nem akar azzal bajt hozni a fejére azzal, hogy az elfogyasztott csirke, tyúk, kakas esetleg elkaparja a jó sorsát. A pulykahússal egyenesen haragot viszünk otthonunk falai közé, a szilveszteri halfogyasztás pedig csak a folyó mellett élők kiváltsága: a halpénz kizárólag itt jelent szerencsét, másutt csak elúszna a gazdagsággal. |
|
A pénztárcánk hízlalására lencsét, vagy más, apró szemű hüvelyesből készült ételt fogyasszunk, de a rétes is hosszúra nyújtja a gazdagságot, főleg, ha többféle is készül belőle.
A méz megédesíti a jövőt, sőt, a gyerekek szájára kenve az ifjak beszédét is (amúgy pedig szuper természetes ajakbalzsam a hideg időkben). |
|
 |
Pezsgővel idestova a 19. század közepétől koccintunk tömegesen, ekkor alakítottak ki ugyanis megfelelő technológiát az ital tömeggyártására, és az addig aranyárban mért nedű szélesebb néprétegek számára vált elérhetővé. A pezsgő mindazonáltal a luxus és a bőség szimbóluma: az éjféli koccintás annak reményében történik, hogy ez a luxus egész évben kitart mellettünk. Az újévet nem kell feltétlenül duhajkodással köszönteni: a szilveszteri jóslások kiváló alkalmat adnak arra, hogy kevésbé hangos „boszorkányszakkör” keretében mérjük fel kilátásainkat és reményeinket az újesztendőre nézve. |
| Az újévi lencsefőzelékbe dobott mandulaszem megtalálója megházasodik az előtte álló évben, akihez pedig a pogácsába sütött szerencsepénz jut (figyelem, a pogácsahalmot még éjfél előtt fel kell élni), az gazdagságra számíthat. |
 |
 |
A szerelmesek mézes ajakkal váltott csókja egész évre megédesíti a kapcsolatot (de ehhez az is szükséges, hogy a házi mézkészletet feltöltsük), a párra váró lányok pedig vízbe vetett olvadt ólom alakjából következtethetik ki leendő lovagjuk kilétét (ilyenkor jól jön egy ötvös a háznál).
Az efféle pepecseléstől idegenkedő szinglik egyszerűen tegyenek be a párnájuk alá egy férfinadrágot lefekvés előtt, és bízzák rá magukat az álmaik sugallatára, hogy megtudhassák, kinek a karjai között találják meg a boldogságot!
|
|
A cikket illusztráló termékek alkotói: Evici56, Clayart, AnnaKonda, DinArt, Tibor, Tealeaf.
Boldog új évet kívánunk minden meskásnak, vásárlónak, eladónak, nézelődőnek egyaránt! |
 |