Hungarikummustra: magyar kutyafajták / 1.
A nyár eszményi időszak arra, hogy ha valaki elszánta magát a kutyatartásra, akkor a tettek mezejére lépjen: ebben az évszakban különösen gyakori a gyermekáldás az ebeknél, így a kiválasztott kutyust már pár hetes korától látogathatja a leendő gazdi; de ha menhelyről is érkezne az új családtag, akkor is kell a tömérdek mennyiségű szabadidő a befogadó részéről, hogy az új falkához hozzászokhasson a csahos. Összeállításunkban a magyar kutyafajtákhoz szeretnénk kedvet csinálni.
 |
Kistestű pásztorkutyáink közös jellemzője, hogy energiabombák, kivételes intelligenciával bírnak, terelőkutyához méltóan sokat ugatnak, és nevük hangzása is igen hasonló: puli, pumi, mudi. Terelőkutyát fokozott mozgásigénye miatt lehetőleg ne tartsunk lakásban, hacsak nem tervezünk az elkövetkező másfél évtizedben rendszeres félmaratonokat futni napi kutyasétáltatás ürügyén. A puli mostanra szinte nemzeti ikonná vált. A jellegzetes szőrcsomó még Mark Zuckerberg szívébe is belopta magát, a Facebook-alapító a pulitartók táborát gyarapítja. A puli kölyökkorában selymes szőrű kisbárány, aztán az idők során zsinóros vagy szalagos bundájú hobó lesz belőle. Jó kedélyét és arany szívét egész életében megőrzi, igazi családi kedvenc. Játékból előszeretettel tereli a családtagokat is: ilyenkor körbe-körbe szaladgál a kiválasztott falkatag körül, és szaporán csahol. |
 |
Értelmes és engedelmes, ezért munkakutyának is kiváló, de könnyen megsértődik, ezért fegyelmezés közben is vigyázzunk a törékeny lelkére!
A pumi egy igazi bohóc. Kajla fülével, jellegzetesen vigyorgó pofijával és göndör szőrével mosolyra készteti még a legzordabb embert is.
Terelőkutyai érdemei mellett ráadásul előszeretettel vadássza le az egereket és patkányokat, így társaságában egészen biztosan rágcsálómentes övezetben lehetünk. A pumi inkább egygazdás kutya, más emberekkel szemben tartózkodó, ám gazdája istennek érezheti magát az eb feltétlen csodálatától övezve. Kicsit önfejű, de ügyessége és kreativitása feledteti ezt a kis hiányosságot. |
 |
A mudi az észlény ebből a díszes társaságból. Az egyébként viszonylag jelentéktelen küllemű fajta a második világháború után már szinte teljesen eltűnt a hazai ebtenyésztésből, de hamvaiból sikerült feltámasztani.
A barátságos természetű mudi ideális családi kutya: emellett intelligens, fegyelmezett, tanulékony, a gazdinak lesi minden szavát és árnyékként követi.
Nem szeret unatkozni, ezért muszáj neki munkát találni, amivel lefoglalja magát. Az ész kötelez!
|