Itt a farsang, áll a bál!

Valójában már Vízkereszt óta benne vagyunk a farsangi kavalkádban, melynek jegyében Európa-szerte ütik fel fejüket a karneválok, ám hazánkban hagyományosan a tavaszváró mulatságnak csak az utolsó napjait ünnepeljük: farsang-vasárnapot, a farsang-hétfőt és a húshagyó-keddet. Ennek a három záró napnak a farsang farka a neve.

A farsang végét a hamvazószerda (idén február 13.) jelenti: minden évben máskor következik, a húsvét dátumától függően, melytől visszafelé (a vasárnapokat leszámítva) éppen 40 napra esik.


„Felkötjük a farsang farkát” – mondták a régiek: hogy mit értettek alatta? A farsang a féktelen vidámság ünnepe, a zajos tavaszvárásé, amikor tótágast állhat a világ.

 

A jelmezes felvonulások mellett évszázadok óta ez a lakodalmak és disznótorok szezonja is: ilyenkor a dőzsöléssel rituálisan a természetet buzdítják, hogy gazdag termést hozzon.

 

 

 

A farsangi mulatságok visszatérő eleme a télűzés és a téltemetés, az eredetileg ijesztő jelmezek és a maszkák is Tél Tábornok kiebrudalását  szolgálják.

A télűzés csúcspontja a telet megszemélyesítő bábu vagy koporsó elégetése.


Egyes vidékeken farsangkor házról-házra járó jelmezes csoportok (többnyire gyerekek és fiatalok) gyűjtöttek verses-énekes köszöntőkkel kisebb adományokat (pénzt és harapnivalót), máshol a falu apraja-nagyját megmozgató farsangi menet hagyománya terjedt el, melynek során dramatikus játékokat is előadtak.

 

Bizonyos vidékeken rájárt a rúd ilyenkor a vénlányokra, mert úgy tartották, hogy farsangkor már mindenképpen párra kell találniuk az eladósorban lévő menyecskéknek, ezért a farsangi időszak végén a pártában maradtakat változatos módon csúfolták: például tuskóhúzással – a nagy dérrel-durral a falun végigvonszolt tuskót a legények a vénlányok kapujára kötötték, miközben gúnydalokat énekeltek.

 

 

A farsang hétfőjén viszont a hölgyek revansot vehettek: ilyenkor szervezték meg az asszony-farsangot, amikor a lányok és asszonyok férfiruhába bújva, férfi módra mulathattak.

 

Húshagyó kedden, mint neve is mutatja, megkezdődik a húsvétra való felkészülés a böjttel – praktikusan a böjtnek egyébként tavaszi méregtelenítésként a modern ember életmódjában is helye van – melyet egy napra, a hamvazószerdát követő csütörtökön felfüggesztenek.

Ezen az össznép morzsabálon, melyet tobzódó vagy torkos csütörtökként is emlegetnek, elfogyasztjáka  megmaradt farsangi ételeket.

Hazánkban a legismertebb, és most már a szellemi világörökség részét is képező farsangi népszokás a Mohácson folyó busójárás (idén február 7-12-ig tart ez az idegeforgalmi látványosság). Csütörtöktől szombatig, melyet kisfarsangnak hívnak, a ijesztő maskarások riogatják az embereket (előszeretettel a fehérnépet persze), de vasárnap már busók és a farsangolók közösen táncolnak a máglya körül. A farsangi koporsót vasárnap bocsátják vízre a sokácok, és kedden égetik el a farsang lezárásaként.

 

 

 

 

 

 

Nézelődj a Meska-maszkabál forgatagában farsangi válogatásunkban!

 

Az illusztrációként használt termékek alkotói:

Otthondiszek, Nikkencs Műhely, Nemestimea, Mmajcsi13, Misthral, mARTeee, Kisholgy, AranyKarika, Barbanya, GerikaDesign.