Január 6.: Vízkereszt napja

Sokan hajlamosak az újév beköszöntével temetni a karácsonyt, holott az ünnep valójában 12 napos: egészen január 6-ig, Vízkeresztig tart (ezért is hívják ezt e jeles napot az angolok Twelfthdaynek, vagyis Tizenkettedik napnak) , mely idén vasárnapra esik.

Bár a Vízkereszt hagyományaiból a legszélesebb körben mindössze az maradt meg, hogy ilyenkor szokás leszedni a feldíszített karácsonyfát, a Vízkereszt nagyon régi ünnepünk. A keleti keresztény liturgiában már a III. században feltűnt Epiphania néven az ünnep, mint Krisztus születése napja. Az Epiphania szó görögül  megnyilvánulást jelent: a pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését fedte, hátterében pedig a nappalok meghosszabbodásának, a visszatérő fénynek a tapasztalata állt. Az őskeresztény egyház más ünnepeinek dátumát is igyekezett összhangba hozni a meglévő rítusokkal, így a téli napfordulóhoz köthető ünnepkör epizódjai is közel estek egymáshoz a két kultuszban.

A IV. században nyerte el az ünnep végleges formáját a keresztény liturgiában. Róma Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztette, Epiphania pedig új jelentést kapott: Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett.

Jézus megkeresztelkedésének gondolata (melyre a magyar elnevezései: Szentkereszt, Vízkereszt is utalnak) később a római egyházban kiegészült Krisztus első csodatételével (a kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet). A csodatételeket az isteni lényeg megnyilvánulásának tartották, ezért az epiphánia új jelentéssel gazdagodott.

A Vízkereszt színei az ünnepet, az újdonságot és a reményt kifejező fehér és az arany. Liturgikus jelképei a három korona, amely a napkeleti bölcseket szimbolizálja, illetve a háromkirályokat Betlehembe vezérlő csillagot jelző ötágú csillag. A Vízkereszt modern szimbóluma a gömb, a világ stilizált ábrázolása.

Az ünnep egyik rítusa a víz és a tömjén megszentelése, melyből a házszentelés hagyománya is kialakult: régen a portákat vízzel és sóval szentelték, a pap pedig krétával írta fel az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűit (G, M, B). A betűknek mágikus erőt tulajdonítottak: ez képviselte az áldást és az imádságot, amely erőt fog adni a házban lakó családnak.

Január 6.-ától veszi kezdetét a farsang, a tél búcsúztatásának és a közelgő tavasznak vidám ünnepe: ez egészen a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart. A magyar hagyományok főleg a farsang utolsó napjaira, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre koncentrálódnak, de szerte Európában ezek a hetek a karneválok idejét jelentik.

Van olyan ország, ahol Vízkeresztkor kapják a gyerekek a karácsonyi ajándékokat: Olaszországban  Befana, a jóságos boszorkány, néhol pedig Babbo Natale gondoskodik a porontyok meglepetéseiről; Spanyolország gyermekeimaguk a napkeleti bölcsek örvendeztetik meg mindenfélével, míg Portugáliában O Pai Natal oson be a kéményen keresztül a lakásba ajándékaival.

Neked miről szól Vízkereszt?