Medvelesen

„Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön” - a népi időjóslás évszázados tapasztalatok alapján üdvözli február 2-án a cudar időt, hiszen az a tavasz közeli eljövetelét jelenti. Ellenben a február eleji napsütés csak csalóka illúziója a tavasz beköszöntének. Ezért is tartja úgy a néphit, hogy ha február 2-án a téli álmából ébredező medve meglátja az árnyékát, inkább visszabújik aludni.

Ez az időjós babona erdélyi gyökerekre vezethető vissza, és Magyarország-szerte a 19. század nagy mesélője, Jókai Mór tette közismertté: a meteorológus mackó alakja Az új földesúr című regényében bukkan fel.

 

„Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. (...) Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak,(...) ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; (...). Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, (...) Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.”

A téli álmot alvó állatok persze nem csak nálunk honosítottak meg hasonló babonát: az amerikai Pennsylvania-állambeli  Punxsutawny városban szintén február másodikán szokták tartani a Mormota-napot. Ilyenkor egy nagy becsben tartott mormota, bizonyos Phil súgja meg a helyi Mormota Klub soros elnökének a fülébe jóslatát. A tét nem kicsi: ha Phil meglátja az árnyékát, ő sem tudja sok jóval bíztatni a tavaszvárókat, mert ez esetben még hat hétig eltart a tél.

 

A medvékhez visszatérve: tömzsi alakjuk, sűrű bundájuk, gombszemük és kerek fülük világszerte kedvelt kabalává tette őket. Az archaikus társadalmak totemállatként tisztelték az erdő óriását: a szláv eredetű medve szó is erre utal, melynek jelentése mézlátó – a körülírás jelzi, hogy az állat nevét tabu volt kimondani.

Bűbájos fizimiskájuk ellenére veszélyes ragadozók: bár mindenevők, de hatalmas karmaik, tépőfogaik és bulldózerhez méltó méretük és tömegük szinte kivédhetetlenné teszi a támadásukat. A bocsaikat védő anyamedvék különösen hirhedtek, de nem is csoda ez a féltés, hiszen a hím mackók előszeretettel pusztítják el a medvefiakat egy új párosodás reményében.

Február 2-án országszerte rendeznek az állatkertek és vadasparkok medvés programokat. Aki ilyenkor izgatottan lesi az ébredező mackót, legyen tisztában vele: a fogságban tartott medvék nem alszanak téli álmot, bár télen kétségkívül kicsit ellustulnak; így lényegében mindegy, hogy kint maradnak-e játszani a napsütésben, vagy visszakecmeregnek a kuckójukba.

 

Az enyhe időjárás azonban nem hagy kétséget afelől, hogy a téli holmikat még hetekig nem fogjuk elpakolni.

MESKÁS MEDVESEREG KERESI KEGYEID! KATTINTS!

A cikket illusztráló mackók alkotói:

Handi20, Lintu,  veruzs, Garhof, Natalie81, Bubadesign, Kalanukka, Eszterbolt, Laborczy, Szilvadekor