A tanyán élő, állatot tartó, földet művelő ember, a parasztember, illetve a gazda harmóniában élt az őt körülölelő világgal. Tudománya volt arra, hogyan rendezze be a kertjét, udvarát, hogy az élelmet, árnyékot, meleget biztosítson neki az évszaknak megfelelően. Nem könyvekből tanulta, látta nagyszüleitől, szüleitől, belenőtt a tudományba.
 |
Ha megnézünk több régi tanyát, látni fogjuk, sok dologban hasonlóak.
Vajon miért? Azért mert egyforma, önellátó, saját kamrát, pincét feltöltő életre rendezkedtek be.
Az ősz a betárolás időszaka a tanyákon. A télre való készülés, a téli eltevés ideje.
A tanyaudvarokban nem díszfák adják az árnyékot.
Az eper, a „vén diófa” árnyékol. Egyben a hetekben sok helyen folyik a dió szüretelése: milyen jó lesz az majd a téli, nehezebb süteményekbe, a karácsonyi asztal kalácsába, hókiflibe, zserbóba! Vagy csak úgy törögetni esténként a melegben a gyerekekkel, barátokkal, asztalt körbeülve.
Szintén a napokban kerül a télálló körte a ládákba,nagyot harapva húsába télen, felidézi fázós lelkünkben az idei gyönyörű októberi napsütést.
|
|
Mi csillog mintha aranygömböket akasztottak volna egy fára?
A népmesék aranyalmát termő fáját láthatjuk októberben?
Minden bizonnyal a birsfa, aranyalmát termő fa. Nincs a birsnél jobb illata almának... Sültekhez, befőttnek mennyei eledel, ízorgia, sajtot készítve belőle pedig a süteményekbe kerül, mint „mazsola”.
Mennyi-mennyi minden, és semmi nem génkezelt, permetezett!
Ha gondosan komponált mű a tanyánk, mindenünk megvan télen-nyáron.
|
 |
 |
Elég csak kilépni az udvarból, kissé távolabb menni, és a természet kínálja számunkra az ő csodáit, élelmet, orvosságot.
Gyűjthetünk kökényt, csipkebogyót, galagonyát.
Ugyan macerás belőlük a lekvár, szörp, de bio mindkettő. Kis fáradtság, kevés idő, némi cukor, és nem a boltok polcairól kell levennünk szinte aranyárban ezeket az élelmiszereket. Eltehetjük tartósítószer, ízfokozó, és más adalékanyagok nélkül, megteremtve a házi patikánkat, vitamin forrásunkat.
Kis természetjárással begyűjthetjük a teának valót is.
|
|
Ilyen őszökön, mint ez a mostani, sok-sok gombát nevelnek nekünk az erdők, mezők.
Savanyúságnak, fagyasztva, vagy aszalva, újabb dologgal gazdagabb a kamránk, konyhánk, ami szintén soha nem látott semmi olyat, ami káros a szervezetre, ellenben tartalmaz immunerősítőt, ásványi anyagokat, regeneráló anyagot.
A magyar ősz felülmúlhatatlan. Nekünk magyaroknak, a mi éghajlatunkon, ránk igazítva.
Élvezzük hát ki a bőségét!
|
 |