Szentivánéji szökevények
Szentivánéj, Keresztelő Szent János ünnepének előestje június 23-án az északi féltekén az év legmisztikusabb, ugyanakkor legrövidebb éjszakája. Az ünnep máig megőrizte pogány-kori gyökereit: a nyári napforduló vidám termékenységünnep volt, amikor az eljövendő bőséget, és a Nap uralkodásának csúcspontját ünnepelték eleink.
 |
A régi emberek életének menete a Nap járásához igazodott. Úgy tartották, a téli napforduló idején születik meg évről-évre a Fény, és fokozatosan hódít teret, míg a nyári napfordulón már ereje teljében uralkodik. A termést érlelő Nap erejét őseink tüzekkel támogatták a legrövidebb éjszakán: a máglyák, tűzkerekek, fáklyák és füstölők elengedhetetlen kellékei az ünnepnek.
A képen: Boriboszi - A Tűz varázsa - nonfiguratív üveglámpa |
|
A legtöbb tüzes rituálét a termékenység és a bőség reményében űzték.
A szentivánéji tűzugrás olyan magasra ugrottak, amennyire csak lehet, hogy a termény is olyan magasra nőjön. Ha egy ifjú különösen magasra ugrott, annak örülhetett a családja, mert ez gazdagságot jelentett az elkövetkező évre.
A képen: MuhurtaDesign - Perzselő tűz fülbevaló |
 |
 |
Számos más tűzvarázslatot is műveltek Szentivánkor: füstölgő ágakkal űzték el az ártó szellemeket a házból és a birtokról, az asszonyok tűzbe vetett almát rágcsáltak a szépség és a gyermekáldás érdekében, a szerelmesek pedig közös tűzugrással vizsgálgatták kapcsolatuk jövőjét: úgy tartották, akinek a lába a tűzbe ér, csalfa lesz párjához.
Szentivánkor együtt virrasztott a falu az örömtüzek mellett, és közben ettek, ittak, táncoltak.
A képen: Sanyikovacs - Nagy sütődiszkosz |
|
A nyári napforduló a nyolc boszorkányünnep egyike, Litha ünnepe. Litha szász gabonaistennő, akihez olyan fogalmak kapcsolhatók, mint a bőség, öröm, elevenség és érettség.
A képen: Mialaia - A boszorkány portréja |
 |
 |
Litha ünnepén előszeretettel végeztek minden olyan rítust és praktikát, mely a megtisztulással, gyógyítással és egészséggel, valamint szerelemmel és termékenységgel volt kapcsolatos.
A képen: Soledad - Boszorkány sipka és cipő fülbevaló |
|
Svédországban a nyári napfordulót különösen nagy csinnadrattával ünneplik, ott ilyenkor munkaszüneti napot is kiadnak a Szent Iván napjához legközelebb eső hétvégét bevezető péntekre. A Midsommar a legvidámabb fesztiválja az évnek.
A svéd mondavilág szerint ilyenkor megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének és a tündérek birodalmának lakói elözönlik a világunkat.
A képen: LegendLand - Totó kobold |
 |
 |
Szent Iván éjjelén a koboldok, manók, tündérek és más furcsa, varázslatos szerzetek látogatást tesznek nálunk, és ilyenkor könnyen megleshetjük őket; vagy akár kapcsolatba is léphetünk velük.
|
|
A varázsszerzetek kalandjairól szól William Shakespeare fordulatos drámája, a Szentivánéji álom.
Az északi mondák és mesék kedvelt szereplői a tündérszerű manók (elfek vagy pixiek), akik gyakran élnek az ember közvetlen közelében. Ajánlatos velük jóban lenni, egyrészt, mert szerencsét hoznak, másrészt, mert durva tréfákkal torolják meg a hamisságot és humortalanságot.
A képen: Kiskobold - Pixie medál
|
 |
 |
A manók nem igazán részei a magyar mesevilágnak, sőt, népmesekincsünkben gyakran jelennek meg rosszindulatú, cseles kis gazemberekként.
Szerencsére az idők folyamán a vendégmeséknek hála, már mi is megszelidítettük magunknak ezt a figurát. A manó a gyerekek kedves cimborája lett, így bátran nézhetünk a szentivánéji esetleges találkozás elébe!
A képen: Andrea34 - Virágos fülű manó - Rongyi |