Ujj-rakosgató
Vásároltunk, vagy ajándékba kaptunk egy szép, hatlyukú pásztorfurulyát. Kedvtelve nézegetjük, zenélnénk is rajta szívesen… de az a fránya sok lik zavarba ejt, elbizonytalanít minket. Pedig semmi okunk a riadozásra: ha már betöltöttük a hatodik életévünket, elboldogulunk ugyanannyi játszónyílással is. Elő a kezekkel, s ujjakat a kormányzólyukakra! Ezúttal navigátornak sem leszünk híján...
Sokallhatjuk, vagy – ha zsenge korunkban a blockflötéhez szoktunk – éppenséggel kevesellhetjük a magyar pásztorfurulya hat játszólyukát; elgondolkodhatunk azon is, hogyan lehetséges több mint két oktávon muzsikálni rajta. Mert a készítő váltig állítja, hogy bizony lehet. Meg hát ott a vásárban olyan szépen szólt, ugye…
Tegyük félre az aggályainkat, s vegyük csak kézbe a hangszert. Rögtön tapasztalhatjuk, hogy ujjaink szinte ösztönösen kúsznak a hátán lévő nyílások felé. (Ne riasszon az a tény, hogy a furulya sípjának ablaka így ’lefelé’ fog nézni; eleink okosan találták ki ezt az elrendezést. De erről bővebben máskor…) Hogy melyik ujjunknak hol a helye? Erre nézvést a bal oldali fotó adhat támpontot: jobb kezünk gyűrűs, középső- ésmutatóujja a hangszer legalsó, a második és a harmadik lyukát fedje, míg a bal kéz ugyanezen ujjai a negyedik, ötödik és hatodik nyílását takarják be. A kisujjak pihennek, míg a hüvelykek a támasztásban kapnak fontos szerepet.
Igazgassuk el hát a fentiek szerint az ujjainkat, s tartsuk a fúvóst könnyű, de biztos kézzel. Fontos, hogy az ujjak valóban fedjék a nyílásokat, ellenkező esetben a hangszer panaszos, beteges hangon sürget minket korrekcióra. Ha ügyesen pásszítottuk mind a hat ujjbegyünket a kormányzólyukakra, a furulya sípjába (néma ’tü’ szavacskát) belefújva szép kerek dó hang lesz a jutalmunk. Az I. táblán (balról jobbra olvasva) ez az első fogáshelyzet, s könnyedén, érzéssel fújva egyben hangszerünk legmélyebb (alap-) hangja is. Számos népdalunk épül dóval kezdődő skálára.
Ujjainkat a I. tábla segítségével szedegessük egyesével fel a lyukakról: így emelkedik a furulya által kiadott hang is. (Ha szükséges, apránként növeljük a fúváserősséget. Csak bátran hagyatkozunk a fülünkre: a hangszer úgyis jelez; szól, ha valami baja van.) Ujjainkat egymás után felemelgetve jussunk el a dótól tiig – ezt a tevékenységet hívják skálázásnak –; a végén kicsit ügyeskednünk kell a „villafogással”. Az ábrán a befeketített karikák jelzik a „felszabadított” lyukakat, az alapszínűek a még lefogottakat. (A zárójelben lévő hangokat ritkán használják, s nem is mindegyik hangszeren szólalnak meg.)
Ha idáig eljutottunk, s oda-vissza megy a dolog, adódik a kérdés: hogyan tovább? Előfordulhat, hogy a kísérletezés következményeként erre már most is vannak ötleteink - hadd erősítsem meg: valószínűleg jó nyomon járunk. Az alsó dóból kissé erősebb fúvással oktávval magasabb felső dót kapunk a réből magas rét, és így tovább (csak a végén, a „villáknál" kell újra trükköznünk)… Ezt hívják oktáv-átfúvásnak, s így máris jócskán kibővült a hangkészletünk. Súgó gyanánt támaszkodjunk a II. táblára! (Ha az itt látható hangokat használjuk, akkor az úgynevezett második fekvésben zenélünk.)
De ezzel még korántsem merítettük ki a furulya által kínált lehetőségeket. Most a dóknál bevált fogás mellett még erősebben ’tü’-zzünk bele a sípba. Ha eltaláljuk a kellő svungot, a hangszer ugyanazzal a szó hanggal felel, amit a II. tábla ötödik ábrája nyomán egyszer már megszólaltattunk. Bezonyám; ez a hang – s az itt, a harmadik fekvésben megszólaló összes többi - kétszer is ’rajta van’ a mi ügyes kis zeneszerszámunkon. Érdemes ebben a fekvésben is gyakorolnunk, a későbbiek során jó hasznát fogjuk venni. (III. tábla)
Az utolsó a negyedik fekvés; itt zárul a furulya hangterjedelme. Erős, kemény befúvással megkapjuk a legfelső dót, s még egy-két hangot; ez a hangszer hosszától függ. Ekkora hangterjedelemmel, a megfelelő kezdőhang kiválasztásával gyakorlatilag bármilyen dallamot el tudunk muzsikálni. Helyezkedjünk hát el kényelmesen, idézzük fel valamely egyszerűbb, de nekünk kedves dallamot, s kísérletezzünk bátran: mind ujjaink idomítgatása, mind hallgatóságunk türelme meg fogja hozni a gyümölcsét! Én a magam részéről szurkolok...
Folytatjuk...