Szerintem a hordozókendő a legnagyobb találmány az összes létező találmány közül egy anya számára. :) A baba önmagunkon való hordozása lehetővé teszi azt a legnagyobb igényét, hogy anyához közel legyen és ezáltal biztonságban érezze magát. ANYA KÖZELSÉGÉT SEMMI ÉS SENKI NEM PÓTOLJA! A hordozás biológiailag és lélektanilag a legjobb a babának. Ha a baba közel van hozzánk, önmagunkon hordozzuk, akaratunkon kívül is szaporítjuk tejünket. Az anyatej pedig a legjobb, legnagyobb kincs babánk testi táplálásában!!! Gyermekpszichológus a hordozókendőről: [rejtett információ] 5m hosszú, 69cm széles. Az anyag hosszába és keresztbe nem nyúlik, haránt irányba viszont kellően rugalmas! Ezt a kendőt hetekig hímeztem: két végén a rojtokat négyesszálszorítóval, a közepét pedig szécsényi keresztszemes minta díszíti. Mivel nem gépi szövés, nem egyforma vastagok a szálak, sokkal nehezebb volt hímezni mint egy "gyári" keresztszemes anyagra. Rendelhető más mintával és más színnel is! :) ÖRÖK DARAB, TÖBB GYERMEKET KISZOLGÁL! Mindenféle hordozásra alkalmas: fekvő-, bölcső-, elöl-, háton-, csipőhordozás. Én a magam részéről nem érzem biztonságosnak a babakocsit, jobb ha közel van hozzám az újszülött babám. Bármikor tudok a buksijára egy puszit nyomni. :D Ha túl sok hatás éri a külvilág irányából, oda tud bújni a mamájához, és pihenhet. A babahordozással megkönnyítjük az átmenetet az anyaméhből a nagyvilágba (az újszülött baba hordozáskor olyan pózban is van, mint az anyaméhben). Ha a kendővel elégedetlen vagy és ezt jelzed nekem 2 héten belül, akkor visszatérítem a vételár 95%-át, amennyiben a kendőt hibátlanul visszakapom! :) De ha sikerül szakszerűen megtanulnod hogy hogy kell felkötni (ebben tudok segíteni), akkor nem lesz kudarcod! ;) A hordozásról egy kis ismertető, de akik használtak már ilyet, tudják, hogy milyen jó: "A szövött hordozókendő a legsokoldalúbb eszköz, ugyanis újszülött (sőt koraszülött) kortól a hordozós kor végéig (kb. 4 éves korig) használható. Elöl-, háton- és csípőn hordozásra is tökéletesen alkalmas. Minden pozícióban többféle kötés is létezik, ami hozzájárul, hogy megtaláljátok a számotokra legkényelmesebb, legjobb megoldást. Állíthatósága verhetetlen: mindig tökéletesen igazodik a hordozó és a hordozott méreteihez. Helyes használatának elsajátítása gyakorlást igényel. Ugyanakkor a tanulásba fektetett idő busásan megtérül a kendő által kapott kényelem és kihasználhatóság miatt. A hímzés a közepén van, a legtöbb kötést a kendő közepéről kell kezdeni, jó, ha a kendőnek van gyorsan megtalálható középjelzése. A legideálisabb, ha jól látható, és jól tapintható (kezünket a hímzésen végighúzva anélkül is megtalálható a jelzés, hogy odanéznénk). " "MI TÖRTÉNIK A BABA TESTÉVEL HORDOZÁS KÖZBEN? Egy ma már idejét múlt elképzelés szerint a babáknak az tesz jót, ha vízszintes kemény felületre fektetik őket, hogy szép egyenes legyen a gerincük. Ma már tudjuk, hogy a gerinc sohasem egyenes, sem újszülött-, sem felnőttkorban, és azt is tudjuk, hogy a baba gerincének az tesz a legjobbat, ha megtámasztjuk a számára megfelelő, fiziológiás helyzetben. Az ortopédiailag megfelelő hordozóeszközök a baba gerincét függőlegesen, a természetes ívét megtartva támasztják meg. Persze a csecsemők izomzata még nem elég fejlett ahhoz, hogy részt vegyen ebben a tartásban, ezért a jó hordozóeszközök helyes alkalmazása során a még gyenge izmok feladatát maga a hordozóeszköz veszi át. Így a baba sok téves elképzeléssel szemben nem ül a hordozóban, hanem pontról pontra megtámasztott, domború ívű gerinccel hozzásimul a hordozó személy testéhez. Sokszor találkozunk azzal a félelemmel, hogy a hordozás árt a baba gerincének. Ma már rendelkezésünkre állnak olyan kutatások, amelyek számadatokkal bizonyítják, hogy a hordozott gyermekek nem küzdenek gyakrabban gerincproblémákkal, mint a nem hordozottak. A gerinchez hasonlóan a csípő fejlődésének is a fiziológiás helyzet megtartása kedvez leginkább. Ezért ajánlják a hordozási szakértők, hogy a baba olyan hordozóban legyen, ami térdhajlattól térdhajlatig alátámasztja, így megvalósulhat a terpesztartás térdben behajlított lábakkal. Érdemes ezen a ponton megemlíteni a csípőfejlődési rendellenességeket. Ha egy újszülött a szokásosnál is éretlenebb csípővel születik (pl. csípődiszplázia esetében), akkor fennáll a veszély, hogy a combcsont kórosan helyezkedik el az ízületi vápában, vagy akár el is hagyja azt. Az ilyen jellegű elváltozásokra a csípőszűrés elterjedéséig sokszor csak a járás megindulásakor derült fény. Jelenleg a csípőfejlődési rendellenességek klasszikus terápiája a terpeszpelenka (amennyiben a rendellenességhez túl feszes izomzat társul) vagy a kengyel (ha a rendellenesség mellett petyhüdt izomzat, hipotónia figyelhető meg). Mindkettő célja az, hogy megtartsák a csípőízületet a Büschelberger által leírt pózban. Ezek az eszközök azonban jelentősen megnehezítik a családok mindennapjait, a szülő-gyermek kapcsolat természetes megélését. Egyes számítások szerint azonban a fent bemutatott terpesztartás egy sokkal testhezállóbb módszerrel is kivitelezhető: a csípőnhordozás során ugyanis a babák terpesze kb. 90 fokos, a szorosan megkötött hordozókendő pedig alkalmas mind a túl feszes, mind a túl laza izomzattal körülvett csontokat ortopédiailag helyes pozícióban rögzíteni. A terápia hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a természeti népeknél a csípőfejlődési rendellenességek szűréssel kimutatható változatai eltűnnek, meggyógyulnak. A csontrendszer mellett az izomzatra is jótékony hatással van a hordozás. Az izomtónus optimális igénybevétele, az izmok finom, de szinte állandó mozgása gyengéden edzi a babát, aki így jó eséllyel hamarabb meg tudja tartani a fejét, majd a törzsét. A mozgás nem csak magukra az izmokra hat, hanem az egész idegrendszerre. A hordozó személy folyamatos mozgása (legyen szó monoton, ritmusos mozgásokról vagy hirtelen, nagy mozdulatokról) optimális ingerkörnyezetet biztosít a mozgásfejlődésért felelős agyi területek számára, így nem ritkán áll elő az, hogy azoknak a hordozott babáknak, akiket gyakorta féltenek attól, hogy az állandó hordozás miatt később fognak majd mozogni, hamarabb indul meg a mozgásfejlődésük, de legalábbis jóval harmonikusabban, mint nem hordozott társaiknak. Az idegrendszer azonban nem csak a mozgás által juthat extra előnyökhöz, hanem attól a helyzettől, amit maga a hordozás biztosít. A hordozott babák függőlegesen, a felnőttekkel közel azonos magasságból szemlélhetik a világot. Környezetük gazdagon látja el ingerekkel érzékszerveiket anélkül, hogy túlzottan igénybe venné azokat, illetve a fejlődő agyat, így az idegsejtek között sűrű kapcsolati hálózat alakulhat ki. A sort még sokáig lehetne folytatni, ha még alaposabban beleásnánk magunkat a biológia ma rendelkezésre álló bőséges ismeretanyagába, és ki tudja, hány olyan tényező van még, amiről még csak sejtéseink sincsenek? De ezt a néhány pontot összegyűjtve is azt látjuk, hogy az újszülött mind felépítésében, mind viselkedésében is magában hordozza annak a jelét, hogy ahogy őseit is hordozták, úgy ő is ezt várja szüleitől. Ahogy a hordozás végtelenségig sorolható (élettani) ajándékai is mind arra engednek következtetni, hogy ez a gyermekeinkről való gondoskodás általunk ismert legoptimálisabb módja. Írta: Szegi-Holtzinger Zita gyógypedagógus, baba- és gyermekhordozási tanácsadó"