Közkívánatra rendelhető! A kép tájékoztató jellegű, két teljesen egyforma darab nem készül belőle. A fotók a kiállítási darabot mutatják, melynek elkészülte óta javítottam a szabásmintán, szabásvonalakon, újraterveztem a hímzést és a derékrészt, tetszetősebb, hordhatóbb lett a "Zombori Egyasszony". A színvilág és az összkép nem változott. Elkészítési ideje 1 hónap, 36, 38, 40, 42, 44, 46-os méretekben rendelhető. Az alsóruha alapanyaga avatott erdélyi kisipari nyersvászon, melyet teljes egészében kézzel hímzek meg, vastag, erős fonallal. Az általam tervezett szabadkézi hímzés rejtett írást tartalmaz, rovástudás ajánlott a megfejtéséhez. A felülöltő anyaga valódi posztó, kézi dísztűzéssel és szabadkézi hímzéssel (szintén rejtett írásos üzenettel) készül. Az öv alapanyaga valódi selyembrokát, igazi leletrekonstrukció, csodálatos, míves kelme. A veretek anyaga zamak öntvény, kívánság szerint ezek nélkül is kérhető a ruha. Ez utóbbi esetben az ára 25.000 Ft-al csökken. Magyar termék, magyar elődöktől, magyar utódoknak. (Nem finnugor, nem szláv és nem viking, tisztelettel kérem ez utóbbiak szíves tudomásul vételét.) "ZOMBORI EGYASSZONY" (Mezőzombor-Bálványosdomb 4.számú női sír viseletének felújítása régészeti leletrajz alapján, Fehérnép értelmezésében) "A mezőzombori községi tanács 1958. október 8-án jelentette, hogy a község határában földmunkák közben emberi csontokat találtak. A leleteket a községtől 3 km-re délre fekvő, úgynevezett Bálványdombon találták Halász András, Varga Mihály és Varga Júlia földjén. A domb legmagasabb pontján kezdték meg a homokkitermelést, s ennek során bukkantak a csontokra. A Bálványdombtól délre a Bálványér, nyugatra pedig a Diktány-ér kanyarog, s általában a környék még ma is az egyre inkább szűnőben levő mocsárvilág képét mutatja. Ebből a környezetből, mint legmagasabb terület, emelkedik ki a Bálványdomb. A sírok a domb közepén, s nyugati, északi és keleti lejtőjén elszórtan kerültek elő." "4. sír. Női sír 80 cm mélységben, lábbal kelet-délkeletre, sírszélesség 60 cm, a csontváz részben elenyészett." "A feltárt temető összes sírjai között a legjobb korhatározó szerepe a 4. sz. női sírnak van." "A mezőzombori temetőben a főhelyen előkelő és gazdag nő sírja került felszínre." (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve III) A ruhadíszek elhelyezése is megismertette a ruha típusát, a nyak dí­szítését, de a nyakon és mellen elhelyezett szív alakú csüngős díszek is eddig nem ismert típusokat mutatnak be. A díszes karperec pedig - mely egyike X. századi ötvös remekeinknek - a tarsolylemezek poncolt technikáját és rajzainak gazdagságát tárja elénk. A ruha tervezésénél elsősorban az elhunyt női és asszony, valamint magyar mivoltára voltam figyelemmel a kor tükrében. Vigyázat! Fejedelemasszonyi viselet, tulajdonosától feltétlen nemességet és méltóságot kíván! Alapötlet: Nyers Csaba, Tervezés, rajzok, kivitelezés: Fehérnép, Szabásminta szerkesztése: Szabó Zuzsa, Posztó: Dévai Attila (Fejedelmi Posztó), Selyembrokát: Mestellér János (Kazár Bazár), Vászon: Keszeg Levente, Gépi összeállítás: Popper Lászlóné Kati, Veretek: Nyers Csaba, Kézi összeállítás, szabadrajzú kézi hímzés: Fehérnép