A keresztet a hagyományos alföldi kun mintakincs díszíti. A fehér agyagot pedig kerámiamázakkal festettem. Kunok: IV. Béla az 1239-ben Kötöny kun fejedelem vezetésével Magyarországra költözött kb. 40.000 kunt a Duna-Tisza közén telepítette le, akiket a tatárok és a főurak elleni harcban akart felhasználni. A kunok nemzetségei a Duna-Tisza közén, Fejér megye dunántúli részén a Mezőföldön, a Tisza és Körös között, a Körös-Maros közén és a Temesközben telepedtek meg. A Nagykunság népi díszítőművészetének archaikus rétegét a kunhímzés jelenti. Ügyes kezű asszonyok alkotószellemének és szépérzékének köszönhetően maradt ránk ez a keleti stílust őrző díszítőművészet. A Nagykunsában ismert motívumokat ha a tatár hímzés mellé tesszük, a hasonlóság nyomban megviláglik. Rejtély, hogy a kollektív emlékezet miként működik, miként őrződnek meg a színek és formák jelentései. Mi lehet a magyarázata annak, hogy közel nyolcszáz évvel a kunok bejövetelét követően újra és újra feltámad a díszítőművészetnek ez az ága. Személy szerint fontosnak tartom az identitást. Székely lévén rengeteg erőt merítek saját székely motívum és szokásvilágunkból. Hiszem, ha olyan tárgyak vesznek körül, amik nem az urbanizált világ futószalagján készültek, hanem őseink szellemi hagyatékát őrzik, azok jobbá szebbé tehetik hétköznapjainkat. A népművészet motívumvilágán keresztül az ősök beszélnek hozzánk. Feladatunk ezt torzulás mentesen, a maga tökéletességében tovább adni a következő nemzedékeknek. Célom minden népcsoportnak akik a magyar törzsszövetség részei, keresztet készíteni, hogy ezzel is erősítve identitásukat, még erőteljesebbé tehessük összetartozásunkat. Ajánlom szeretettel! Méret: 14 x 19 cm