Kedves Érdeklődő!

Örömmel üdvözöllek az én kis szegletemben.

A varrás rejtelmeibe nagymamám kezdett bevezetni hat éves koromban, a tőle tanult alapokat az egyik legbecsesebb örökségemnek tekintem. Az évek alatt folyamatosan csiszoltam a tudásomat, a foltvarrás és a szabad kezes gépi tűzés tudománya vált egyik kedvenc foglalatosságommá.

Szívesen készítek táskákat, melyek a patchwork jellegük mellett folyamatosan hasznosak is a mindennapi életben, míg a terítők, falvédők egy egészen más világot képviselnek az otthonunkban.

A foltvarrás egyik alapszabálya, hogy jó minőségű anyagokkal dolgozz, különben a munkád kárba vész. Ezt a szabályt soha nem szegem meg. A kedvenc alapanyagaim között az első helyen a batik anyagok (Anthology, Robert Kaufman, Wilmington Batiks, stb) állnak élénk színeik és rendkívül jó minőségük miatt. Igaz, őket beszerezni a legnehezebb kis hazánkban.
A másik alapszabály a rétegek tűzésére vonatkozik: sosem adok ki olyan munkát a kezemből, mely az első mosásig (vagy addig sem) őrzi meg tartását. Ritkás, vagy hiányzó tűzés mellett mosás, vagy akár kicsit nagyobb igénybevétel során a rétegek elmozdulnak, a bélés felgyűrődik, elszakadozik. Ennek elkerülésére szolgál a szabad kezes gépi tűzés, mely amellett, hogy a foltvarrás egyik legszükségesebb (egyben leghosszadalmasabb) munkafolyamata, csodálatos textúrát, extra díszítést kölcsönöz a foltvarrott darabnak.
Ezt a patchwork hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban tanultam meg.
No de mégis hány évet bír ki egy ilyen quilt? Erre a kérdésre had válaszoljak egy lenyűgöző élménnyel: az utazásom során volt szerencsém közel száz éves patchwork takarókat is megcsodálni (Old Cowtown Museum, Wichita, Kansas), melyet még kézzel varrtak össze, a fenti szabályokat szigorúan betartva.

A megrendelt terméket pontosan a leendő tulajdonos kívánsága szerint készítem el.

Andrea