A méz dícsérete avagy az apiterápia csodái

A méz, mint gyógyszer

A méz sokkal több, mint étel. Magas kalóriatartalma miatt természetes fűtőanyag, ami rövid és hosszabb távú fizikai igénybevétel esetén is energiát biztosít.

A mézben lévő glükóz gyorsan felszívódik és bekerül a vérkeringésbe, ezáltal átalakul hasznosítható energiává. Legalább az őszi-téli időszakban érdemes rendszeresen fogyasztani, mert ilyenkor a szervezetünknek több energiára és immun erősítőre van szüksége.

Fogyasztása az emésztés mellett az ásványi sók, például a kalcium és a magnézium beépülését is segíti, viszont a cukorral ellentétben nem üres energia, mert nem hizlal, támogatja az anyagcserét és a tápanyagok felszívódását. Nyugtató, lázcsillapító, vizelethajtó, vérszegénységgátló hatása is van, valóságos gyógyszer. 

Propolisz

Az emberiség már régóta használja a propoliszt; az ókori Egyiptomban példáaul a mumifikálásnál is alkalmazták, míg a görögök főleg sebeket és vágásokat gyógyítottak vele.

Oroszországban a XII. században a fogszuvasodást és a különböző szájüregi gyulladásokat enyhítették propolisz segítségével. Európában a XVIII. században igen elterjedt volt a népi gyógyászatban is.

Sokféle betegséget gyógyítottak vele, például légúti gyulladásokat, égési sebeket, ekcémát, tyúkszemet, rovarcsípéseket, vágásokat és mindenféle egyéb sebet. 

Ezt a gyantás anyagot a méhek bizonyos növények (nyárfa, nyírfa, fűzfa, vadgesztenye, fenyő, tölgy, szilfa, égerfa) rügyéből szerzik. Dél tájban gyűjtik, amikor 20 foknál melegebb van.

A méh szippant egy kicsit a rügy gyantájából, és a hátsó lábainál lévő pollengyűjtőbe teszi azt. Rügyről-rügyre repülve megtölti a kosarát, majd visszarepül a kaptárba, ahol átadja a dolgozóknak, akik erjesztő anyagot tartalmazó nyálváladékkal dúsítják majd raktározzák. A kaptárban a propolisz építőanyagul szolgál.

Méhviasz

Régen a leveleket méhviasszal pecsételték le, de az ókor óta a kozmetikai iparban is használják, mert táplálja a bőrt.

A folyékony viaszt a méhek potrohának alján lévő mirigy választja ki; a viasz a levegővel érintkezve megszilárdul. A viasz karakteres illatú és aromájú, enyhén balzsamos, a méhek a kaptárépítéshez használják.

A viasz gyógyhatása abban nyilvánul meg, hogy a megfázás, a torokgyulladás, az asztma és a fogínygyulladás tüneteit enyhíti. Érdemes rágni. 

A leggyakrabban használt mézek

Az akácméz világos, áttetsző, mézes illatú. Főleg torokgyulladás esetén ajánlott, kis mértékben cukorbetegek is fogyaszthatják. Nyugtató hatása is van.

A fenyőméz sötét színű, szinte fekete, erősen aromás, kellemes ízű. Fertőtleníti a légutakat és a tüdőt, gyógyítja a légúti megbetegedéseket és az influenzát. Csökkenti a lázat, köptető, görcsoldó.

A hársméz krémes állagú, a színe sokféle lehet a halványsárga és a barna között. Nyugtat, oldja a görcsöket, álmatlanság esetén is segít. 

A teljes cikk itt olvasható!