Így ünneplünk mi!
Az ünnepek közeledtével kedvenc alkotóitokat faggattuk arról, náluk hogyan zajlik a karácsonyi készülődés. Az ünnepre hangoló sorozat első részében VesztlFanni és Ritzy beszámolóját tesszük közzé; fogadjátok sok szeretettel!
 |
VesztlFanni filcből, gyöngyökből és textilből készült, színpompás termékeivel 2010 májusa óta találkozhatunk a Meska oldalain. Fanni így mesélt arról, hogy az ő háza táján hogyan is zajlanak az ünnepek;
Ez aztán igazán az én időszakom, mármint ha alkotásról van szó, mert amúgy a meleget, napsütést jobban kedvelem. |
|
Már az anyagbeszerzés rész is jó, hiszen olyan sok szép textil érkezik ilyenkor a boltba, ahol vásárolni szoktam, a gyöngyös-bolt pedig minden évszakban olyan nekem, mint egy kincsesbánya. |
 |
 |
A mi családunk mindig Pesten gyűlik össze (amúgy Pécsről származom) és a szüleimmel, testvéremékkel és a kisgyerekeikkel töltjük a karácsony estét. Hagyományosan apukám a főszakács, halat és töltött káposztát szoktunk enni; a zserbót pedig anyukám készíti.
Persze mi is igyekszünk segíteni a sütés-főzésben. Amikor már sötétedik, feldíszítjük a fát. Igyekszünk minél több díszt ráhalmozni, meg gyöngysorokat és égőt. Az ajándékok és az evés után elpilledve még beszélgetünk és játszunk a gyerekekkel, míg el nem nyom mindenkit az álom. |
|
Ritzy közel-keleti ihletésű ékszerei 2012 júniusa óta színesítik a Meska kínálatát. A népszerű iparművésznő egy sok évvel ezelőtti, kedves karácsonyi emlékét osztotta meg velünk;
Egyszer volt, hol nem volt.....Teherán, 1993 decembere. Ebben az évben döntöttünk úgy, hogy több évre elhagyjuk a hazánkat, Magyarországot, barátainkat és családunkat. Akkor még csak hárman voltunk; Tibi a férjem, Anna a kislányunk és én. |
 |
 |
Irán iszlám ország és szinte fogalmunk sem volt, hogy ez a mindennapokban mit is jelent. Persze azóta már mi európaiak is sokkal világosabban látunk néhány kérdésben, de akkor még
nagyon titokzatosnak tűnt ez a világ. De visszatérve 1993 decemberéhez......Első karácsonyunknak néztünk elébe, egy szigorúan
mohamedán szokásokat követő, muszlim világban. Mivel elég komoly keresztény örmény közösség él Iránban, ezen belül Teheránban is, nem volt gondunk a fenyőfa és színes díszek beszerzésével. Főleg az örmények lakta negyedben árulták a karácsonyfákat. Nem volt túl nagy kínálat, hiszen a fa és a zöld növény ebben a száraz és sivatagos világban, bizony nagy értéket képviselt. Nyúrga, kicsit formátlan, igen kevés levelű fenyők közül tudtunk választani. De örültünk, hogy találtunk és volt már
mit díszíteni! A karácsonyi menüvel sem volt gond, mert Iránban a hal szinte
már nemzeti eledel a birkahús mellett.
|
|
A családi karácsonyokat mindig megelőzte egy, a nagykövetségen rendezett hagyományos Mikulás ünnepség is. Ilyenkor az egész magyar kolónia apraja-nagyja összegyűlt, és az éppen aktuális
nagykövetségi dolgozó, szépen beöltözött Mikulásnak. Ebben az évben,első Mikulás partinkon, pont a nagykövet vállalta ezt a nem túl hálás feladatot.....Azt hiszem, hogy a Krampusz a konzulunk volt! Ma már ő Irán nagykövete!
Teherán az Elborz hegység fennsíkján terül el, ezért decemberben már bőven hó fedi a magas, sziklás csúcsokat. Teheránban is gyakran volt csodás hóesés. Annával ilyenkor gyakran építettünk hóembert a kertünkben. Sőt,a síelésre kiváló sípályák állnak rendelkezésre. Természetesen, akkor még külön
síeltek a nők és külön a férfiak.....Kislányom azóta már felnőtt és a családunk is kibővült két fiúgyerekkel. De ezek a teheráni
karácsonyok mindig szép emlékek maradnak emlékezetünkben!
|
 |