Itt a farsang, áll a bál!
A hagyomány szerint a mulatságok végén a telet is elűzzük, virágvasárnap pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük. Vagyis: máris itt van a farsang és a báli szezon. :)
 |
|
|
| A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot " farsang farkának " is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” - mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. |
 |
|
 |
A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére utal, de már a tavaszt köszöntő mozzanatok is megjelennek benne. A hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat az az ősi hit hívta élere, mely szerint a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és így a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől. |
|
|
Hazánkban az egyik legjellegzetesebb farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Az ünnep minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, ami így mindig csütörtökre esik. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék, azaz "busónövendékek", maskarába öltözött fiatalok, akik, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, vagy épp lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében. |
 |
|
 |
Farsangvasárnap tartják a "nagy vonulást" a Kóló térről indulva, tízezrek sorfala által övezve, a városon át a főtéri seregszemléig. A nagy felvonulást megelőzően már reggeltől kezdve folyamatosan járják a várost a busó csoportok. Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodott vendégek, farsangolók tánca, a nagyszínpadról szóló zene, a kóló és az időnként a tér sarkában eldördülő török korabeli mozsárágyúk hangja mindenkinek garantáltan életre szóló élményt szerez.
|
|
|
Habár idén a nagy mulatságok minden bizonnyal elmaradnak, szűkebb körben, a családdal vagy a barátokkal azért összegyűlhetünk egy kis ünneplésre; közben pedig elkészíthetjük a tradícionális farsangi fánkot is! Íme a recept:
50 dkg liszt 3 dkg élesztő 4 db tojás 10 dkg vaj 10 dkg cukor 1 cs. vaníliás cukor 3 dl tej 1 ek rum fél citrom héja lereszelve
|
 |
|
 |
Az élesztőt kevés cukorral és kb. fél deci tejjel felfuttatjuk. A lisztet, a tojássárgával, a vaníliás cukorral és a maradék cukorral, a rummal, a citromhéjjal, jól összekeverjük, majd a felfuttatott élesztőt is hozzáöntjük. Annyi langyos tejjel, amennyit felvesz, összedagasztjuk. Amikor már szép hólyagos, az olvasztott vajat is hozzágyúrjuk. Kevés liszttel meghintjük és meleg helyen duplájára kelesztjük.
Miután megkelt, lisztezett deszkára öntjük, és sodrófával kb. hüvelykujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk, majd a maradékot újra összegyúrjuk és újraszaggatjuk. Amikor elfogyott a tészta, még egy negyed órát kelesztjük a nyers fánkokat.
Egy lábasban olajat hevítünk, és amikor már jó meleg, a fánkokat beletesszük. Először fedő alatt, kis lángon sütjük, majd megforgatjuk, de fedő nélkül sütjük tovább - így lesz szép szalagos a fánk. Porcukorral és lekvárral kínáljuk! |