Nyugtató növények

Komló (Humulus lupulus)

Népies neve szeleginy, sörkomló, sullyogó iszalag. Nyirkos helyeken, árokpartokon termő kúszónövény. A termős virágzat megtermékenyítés után tobozszerűvé válik és ezeket az ún. komlótobozokat használják gyógyszerként és a sörfőzéshez egyaránt.

A komlót már régóta használják a népi gyógyászatban nyugtató és enyhe altató hatása miatt. Különböző eredetű alvászavarok, szorongás kezelésére, elalvási nehézségekben, idegi kimerültség esetén alkalmazható. Napközben is fogyasztható feszültség és szorongásoldó hatásánál fogva. A nyugtató hatás mellett használják még idegi eredetű hasmenés, étvágytalanság és gyomorpanaszok esetén is, valamint fito-ösztrogén tartalmának köszönhetően menstruációs panaszok enyhítésére is. Számos nyugtató hatású teakeverék részét képezi, melyekben gyakran macskagyökérrel együtt alkalmazzák.

Orvosi székfű, kamillavirág

(Matricaria chamomilla)

A kamillavirág egyik legfontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk, melynek számos népies elnevezése is ismert: anyafű, Szent Iván-pipitér, szikfű, szűzekanyja, bubulyka, katóka, pipiske. Sokfelé termesztik, de mezőkön, útszéleken, nagy tömegben a természetben is előfordul.

Maria Treben, a természetes gyógymódok lelkes kutatója, a kamillát mindenre jó gyógynövénynek nevezi, melyet különösen kisgyermekek számára javasol. A növény latin neve (Matricaria) a mater-anya szóból ered, mert az őszi margitvirágot az anyák és a nők betegségeinek gyógyítására használták.

A kamilla izzasztó, nyugtató és görcsoldó valamint fertőtlenítő és gyulladásgátló hatású.

Maria Treben azt javasolja, ha valamilyen bosszúság ér bennünket készítsünk egy bögre kamillateát, melytől azonnal megnyugszunk, még mielőtt az idegesség a szívet károsítaná.

Levendula (Lavandula angustifolia)

A sokak által kedvelt levendula az ajakosvirágúak családjába tartozó félcserje, mely a Földközi-tenger nyugati részéről származik, de nálunk is nagyban termesztik, sőt számos kiskertben is megtalálható dísznövényként. Elsősorban illatszerek készítésére használják, de a fűszerkeverékekben és süteményekben is egyre gyakrabban találkozhatunk vele.

Teája idegnyugtató, görcsoldó és étvágyjavító hatású, ezért megtalálható olyan nyugtató gyógyteakeverékekben, melyek még nem erős idegnyugtatók, hanem csak segítenek áthangolni a pozitív működésre. A levendula kímélő relaxálószer, hatásos nyugtalanság, szédülés és fejfájás, valamint migrén esetén. Képes enyhíteni az idegi alapú emésztőrendszeri panaszokat is. Adhatjuk fürdővízhez is, mely amellett, hogy kellemesen ellazít, stabilizálja a keringést, és segíthet depresszió esetén is.

Citromfű (Melissa officinalis) 

kellemes, citromra emlékeztető illatú növény népies nevei citromszagú melissza, gyógyító méhfű, kerti méhfű, mézelke, mézgáncs, macskaméz vagy mézfű. Nálunk vadon csak szórványosan fordul elő, de számos helyen termesztik gyógynövényként és mézelőként.

A régi gyógyfüvesek csodaszernek tekintették, látásjavító szerként, továbbá hisztéria és női panaszok ellen ajánlották. Bingeni boldog Hildegárd, a középkori természetgyógyász hangulatjavító hatást tulajdonított neki. Manapság is értékes gyógynövényként ismerik el, elsősorban az idegrendszerre gyakorolt hatása miatt.

A citromfűből készült főzet ideg- és szívnyugtató, idegerősítő, görcsoldó, emésztést serkentő, szélhajtó, izzasztó, epeműködést elősegítő és gátolja a herpeszvírus terjedését.

Az egyik leghatásosabb növényi altató- és emlékezetjavító szer, mely képes enyhíteni egyes fejfájással járó szorongásos állapotokat is.

Orbáncfű (Hypericum perforatum)

Erdő- és útszéleken, dombokon és réteken, Európa-szerte elterjedt évelő, lágy szárú növény, amelyet csemegefűnek, patikai csengővirágnak, csengőlinkának, lyukaslevelűfűnek, Szent János virágának is nevez a népnyelv. Szent Ivánkor, azaz Virágos János napján - a nyári napforduló ünnepén - orbáncfűágakat szórtak a vízbe és az eladó lányok a fonnyadt virágok feléledésében meglátták, hogy a következő évben megkérik-e a kezüket.

A közönséges orbáncfű igen sok gyógykészítmény alapanyaga. Az égési sérülések kezelésében már régóta használják, de talán leglényegesebb tulajdonsága, hogy enyhébb, mérsékelt depresszióra is hatással van. Kimutatták, hogy az orbáncfűvel kezelteknek nőtt az életkedvük, és javult az önbizalmuk. De vigyázni kell, mert hatása nem azonnali, antidepresszáns hatása lassan fejlődik ki, a pozitív változások első jelei 2-3 hét után jelentkeznek. A növény segít az idegi eredetű nyugtalanság, félelemérzet, álmatlanság kezelésében, ezenkívül enyhíti a migrén, a reuma és a köszvény tüneteit. Maria Treben a növényből készült tinktúra használatát idegbetegségek, ideggyulladások, neurózisok, álmatlanság esetén javasolja, sőt mindezek mellett, Maria szerint gyógyulást hozhat beszédzavar, hisztériás rohamok és holdkórosság esetén is.

Macskagyökér (Valeriana officinalis)

Az orvosi macskagyökér Európa és Ázsia mérsékelt éghajlatú területeiről származik, melyet badiánnek, baldriánnek, fordulófűnek, gyökönkének, mezei, vagy római nárdusnek, serjék fűnek és szent Magdolna fűnek is neveznek. Lápos réteken fordul elő, de erdőkben, síkságokon és fennsíkokon is terem, kétezer méteres tengerszint feletti magasságig. Gyógyszerként a növény gyökerét alkalmazzák, melynek, ha friss, fűszeres, kellemetlen, átható, macskahúgyra emlékeztető szaga és kezdetben édeskés, később erős, fűszeres, kesernyés íze van. Ha mi magunk gyűjtjük a gyökeret macskáktól elzárható helyen kell megszárítani, mert a szagát kedvelik és a kiterített anyagba belehempergőznek.

A macskagyökeret számos idegi eredetű panasz kezelésére használják, mivel hatóanyagai befolyásolják az agykéreg és a vegetatív idegrendszer működését. Megkönnyíti az elalvást, csökkenti az idegfeszültséget és az izgatottságot, hatásos szellemi kimerültség és túlterheltség esetén. Megkönnyíti az elalvást, emellett görcsoldó és lazító hatású, ugyanakkor mégsem tompít, mint egyes gyógyászati készítmények. Vizsgadrukk enyhítésére is alkalmazható.