Te mit tudsz a húsvétról?

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtte ki magát. A történet szerint Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos (hamvazószerdától nagyszombatig tartó) böjti időszak készíti elő. Húsvétkor ünnepeljük a világosság győzelmét a sötétség, illetve az élet győzelmét a bűn és halál fölött.

Húsvét vasárnap mindenhol ünnepélyes szentmisét tartanak. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, Alleluja" szavakkal.

Maga a "húsvét" elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvét vasárnapi szertartásnak része a hagyományos húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.

A szentelt étel maradványainak eleink varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját például a veteményesre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvét hétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. 

A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól ismert.

A húsvét hétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással, játékokkal. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat is rendeztek.

Bár idén nem olyan lesz az ünnep, ahogyan megszoktuk, azért tegyünk róla, hogy minél szebb legyen, a megváltozott körülmények közepette is!

Kedvcsinálóként nézz szét a Meska alkotóinak szebbnél szebb húsvéti apróságai között!