A kilencvenes évek végén szeretett bele a foltvarrásba, most két kisgyerek mellől, a barátnőjével összefogva indította el az új projektjét, amivel abban szeretne segíteni másoknak, hogy ők is saját, kézzel varrt babatakarókkal ajándékozhassák meg a gyerekeiket, unokáikat.
Kerékgyártó Szilvia emellett Patchworkdesign néven az egyik legelismertebb foltvarró a Meskán, még nem ebből él meg, de éppen ezen dolgozik.
Patchworkdesign foltvarrós babatakaróinak története azzal kezdődött, hogy Szilvia a kislányának szeretett volna varrni egyet. Azóta már sokaknak tervez és készít foltvarrásos takarókat: egy babatakaró elkészítése legalább három nap, de volt már rá példa, hogy hetekig tartott. Szilvia a patchworközésben azt szereti a legjobban, hogy amikor először meglátja az anyagokat, egyből a végeredmény jelenik meg a lelki szemei előtt. Célja, hogy a patchworkös szabásmintáival a kicsit varrni tudó anyukáknak segítséget nyújthasson, hogy minél több kisgyermek büszkélkedhessen „anya varrta” takarókkal.
Meska: Mik a nemzetközi patchworkös trendek mostanában?
Általánosságban elmondható, hogy a patchwork most is nagyon nagyon népszerű itthon is és külföldön is. Rengeteg különleges technika vagy irányzat megtalálható benne. Amit a saját alkotásaimon keresztül látok, az az, hogy az enyémhez hasonló babatakarószettek külföldön sokkal elterjedtebbek, mint itthon. Nagyon mintás, nagyon munkaigényes darabokat itthon kevesen készítenek.
Meska: És itthon?
Úgy látom, hogy trend a DIY, az, hogy az emberek maguknak alkossanak. Van egy olyan réteg, akik hozzám hasonlóan szívesen készítenének a saját gyermeküknek, unokájuknak patchworkös dolgokat, vagy akár ajándékba adnának valakinek. Amikor a kislányomnak készítettem a babatakaróját, akkor szembesültem először azzal, hogy nem nagyon találok mintát, ami alapján készíthetnék neki valami szépet. Pedig szívesen fizettem volna egy kész mintáért.
Aki ezzel foglalkozik, az tudja, hogy a takaró készítésének jelentős idejét a sablonok készítése veszi el. A saját példámból kiindulva célként tűztem ki, hogy szabásmintákat és sablonokat is készítsek azoknak, akik maguk szeretnének varrni. Itthon nagyon nincs ennek „hagyománya”, ez kifejezetten hiánycikk. Külföldön ez is sokkal elterjedtebb. Éppen ezért a grafikus barátnőmmel, Szabó Csillával karöltve, elkezdtem szabásmintákat is gyártani. Ez még igen friss dolog, nyár óta dolgozunk a projekten.
Meska: A foltvarrásból meg tudsz élni?
Nem, még nem. Jelenleg gyeden vagyok a 1,5 éves kisfiammal és a 2,5 éves kislányommal. A termékeimet csak a Meskán értékesítem. Egyelőre nem is nagyon beszélhetünk bevételről, egyrészt mert a gyerekek mellett csak a szabadidőmben tudok a varrással foglalkozni, másrészt pedig mert mindent visszaforgatok az új anyagok, eszközök vásárlásába és az új tervek elkészítésébe, illetve továbbképzésre. De a jövőben ez lesz a cél.
Meska: Mikor fertőzött meg a foltvarrás szeretete?
Még 1998-ban a Foltvarró Céhnek volt egy kiállítása Debrecenben, én először ott találkoztam személyesen patchwork takarókkal. Arra emlékszem, hogy teljesen elvarázsoltak azok a munkák. Itt meghirdettek egy foltvarrótanfolyamot, amire egyből beiratkoztam. A foltvarrás iránti rajongásom Müller Károlynénak, a Foltvarró Céh egyik alapítójának a szárnyai alatt erősödött tovább, ő lett az oktatóm.
Meska: Mi az a technika, amit használsz?
Az egyik fő vonal az applikációs technika. A babatakaróim elsősorban így készülnek. Ha lehet, bele szoktam csempészni valamilyen hagyományos foltos blokkot is, de elsősorban arra van igény, hogy kedves kis figurák kerüljenek ezekre a csöppségeknek szánt takarókra, ezt pedig applikációval lehet elkészíteni.
Az applikáció vagy rátétminta készítésének első lépése, hogy sablont kell készíteni hozzá: rajzolni, kartonra ragasztani. Utána kiválasztom a megfelelő mintás anyagokat, majd kétoldalú vetexet, azaz ragasztófátylat vasalok rájuk. A sablon segítségével kivágom az anyagból a mintát, rávasalom az alapra, ez lesz a takaró mintás előlapja, majd körbevarrom.
Meska: Szerinted mi a sikered titka?
Szerintem a Meskán az nagy előny, hogy egyediek a takaróim. Szinte mindig külön megrendelés alapján készülnek, így két egyforma nincs, ami persze sok időt vesz igénybe, ugyanakkor nem válik tömegcikké, az is biztos. Gondolom, ez az egyik vonzerejük amellett, hogy kedvesek, bájosak, vidámak és színesek. Az ajándékozókat, azaz a megrendelőimet is aktívan bele szoktam vonni a tervezési folyamatba. Ezzel teljesen személyes lesz a végeredmény.