Mesélj, kérlek, a kezdetekről! Hogyan jött létre a Favolart színes világa?
Gyerekkorom óta szeretek rajzolni. Művészeti szakközépiskolába jártam, főszakom a grafika volt, az egyetemet is ezen a szakirányon végeztem. Aztán jó pár évig a reklámszakmában dolgoztam, mint reklámgrafikus. Egy idő után rájöttem, hogy már nem boldogít az, amit csinálok. Nagyon belefáradtam a számítógép monoton világába, azt éreztem, hogy valami kreatívabb dologgal szeretnék foglalkozni, de nem igazán találtam meg az utat, hogy merre menjek tovább.
Aztán megszületett a kislányom, aki mint egy villámcsapás, megadta azt pluszt, ami hiányzott nekem. Már a várandósságom alatt rájöttem, hogy a hagyományos technikák, mint például az akril, vagy a vízfesték adják meg azt az alkotói szabadságot, amire én vágyom. A gyerekszoba dekorálásakor a fal kifestése mellett még a rolót is kifestettem, miközben az motoszkált bennem, hogy szívesen foglalkoznék ezzel hosszú távon, hivatásszerűen.
Festeni kezdtem kisállatokat: nyuszit, mackót, rókát, madarakat. Az elején féltem megmutatni a nagyvilágnak, mert még nem voltam biztos magamban, végül a férjem volt az, aki megtette helyettem az első lépést: feltette a munkáimat a Facebookra és az Instagramra. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, amiért nagyon hálás vagyok, mert ez inspirált arra, hogy tovább fessek, jobban elmélyedjek az akvarellek csodaszép világában. Miért ne terjeszteném ki ezeket az illusztrációkat más tárgyakra is, mint például lámpára, névtáblára, órára, magasságmérőre? – kérdeztem magamtól. És nekiálltam először névtáblát készíteni. Egy repülőt festettem rá egy kisfiúval, ezután következett a léggömbös névtábla, ami a mai napig az egyik kedvenc munkám.
Mi adja az akvarellfestésben a kihívást?
Az akvarellfestés nehezebb, mint számítógépen rajzolni, mivel nincs törlés gomb, ha valamit elrontok, de mindig magukkal ragadnak az élénk színek, a közvetlen kapcsolat az anyaggal, az akvarell lágysága és finomsága. Jófajta ördögi kör ez, amiből nem akarok kiszállni.
A Favolartnak – ahogy mondtad is – megvan a maga egyedi, derűs világa, de az anyaság szintén egy külön kis világ, afféle boldogságbuborék. Előfordul, hogy pont a gyermekeid adják az ihletet az alkotáshoz?
Hogyne! Flóra és Ábel a fő inspirációim. Flóra már 6 éves, mindenről van már véleménye, sokszor együtt rajzolunk, méltatjuk egymás munkáját. A gyerekmondókák és a gyerekdalok is inspirálnak, ezeknek nyomán készült el például a Katicás vászonkép-sorozatom. Sokszor a vásárlóimtól is kapok nagyszerű ötleteket, így született a Kis Herceg és a Bóbitalámpa.
Az ötlet és a tervezés után mi a következő lépés?
A termékek megtervezésekor igyekszem, mindig valami újat vinni az illusztrációkba. Fontos számomra, hogy legyen egy kis történet, s valami plusz a termékek mögött. Például az állatos magasságmérőnk azért érdekes, mert a rajta szereplő állatok átlagmagasságuk szerint vannak megfestve. Egy 80 centi magas gyerek éppen akkora, mint egy pandamaci marmagassága.
Az álomlámpák esetében több lapon tervezem meg a rétegeket, majd akvarellel megfestem. Ezután jön a fotózás, a retusálás, a szerkesztés, majd gravírozó géppel kivágott elemekre rányomtatjuk a végleges illusztrációt. Az elemek összeragasztása után jöhetnek a LED csíkok, amik felülről világítják meg az illusztrációt. Egyébként igen sok kísérletezés kellett, míg sikerült egy olyan lámpát megalkotni, ami nyugtató, és amelynek fénye melegséget áraszt.
Mit jelent számodra az alkotói folyamat és az alkotói szabadság?
A művészet számomra egy olyan terep, ahol szabad lehetek. Itt el lehet rugaszkodni a valóságtól. Nincs félelem, se megkötés, sem pedig elvárások. Amikor festek, teljesen el tudom engedni magamat – csak a színek és a formák léteznek. Az alkotói szabadságra hatalmas ajándékként tekintek. Hálás vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek, s hogy kifejezhetem mindazt, ami a lelkemben él.
Hogyan ajánlanád a Meskát az ismerőseidnek?
Ha valaki ajándékozni szeretne valami igazán különlegeset, olyat, amivel nem lehet találkozni az
áruházak polcain, akkor a Meskán az illető a lehető legjobb helyen jár. Egyedi, szívvel-
lélekkel készített kincsekre lehet itt bukkanni, ahol egyébként én magam is előszeretettel vásárolok, mert sokkal minőségibb, szebb portékákat találok, mintha a tömegcikkek között keresgélnék.
Tervezed, hogy bővíted a Meska boltod kínálatát?
Igen, olyannyira, hogy mostanra készült el az évszakos bögresorozatom, amin két kisegér miniatűr világát mutatom be. Mindegyik bögrén más-más évszakban rajzoltam meg őket, és mindegyik évszakhoz egy kis történet is tartozik. A közlejövőben falmatricákat is szeretnék tervezni – van is egy Kis Herceg-mintám, ami hamarosan elérhető lesz a Meskán.