Hagyományos fazekas technikákat tanultam, így elsősorban korongolok, archaikus módon mindent úgy csinálok, mint ahogyan azt elődeim tették. A formavilágra és a mázazásra egyaránt igaz ez, ám szeretek elkalandozni, újításokkal is előállni. A forgástestektől eltérnek a lapedény technikával készült alkotások: a simított agyaglapból „szabom” az edényt. Itt díszíthetem, a nyomott mintákkal a formavariáció is végtelen, és az így felépített tárgy lehet formabontóbb, mint például a modern fürdőszobákba készülő kiegészítők.
Réges-régen, még egy vásáron invitáltak meg a Meska alapítói; bár én akkor nem voltam otthon még az online térben. Bonyolultnak tűnt a feltöltés, idegen az online fizetés, de a következő években felbátorodva mégis belevágtam. Tényleg büszkén mondhatom, hogy hamar belejöttem: egyre ügyesebben fotóztam a dolgaimat, mindenbe beletanultam. Nagyon sok vásárlóm lett, sok-sok visszatérő is, kedvelték a dolgaimat. A pandémia alatt főleg itt a neten zajlott az élet – a bejáratott boltok biztonságos helyzetben voltak a Meskás eladások tekintetében.
Nem véletlen, hogy »örömbögrék« szerepelnek a mottódban…?
Igen, sok régi vevőm van, akik nap mint nap használják ezeket az ivóedényeket; beszámolnak róla, hogy milyen öröm számukra kézbe venni a bögréimet. Teáznak, kávéznak, boldogan kortyolnak belőle, és közben nézegetik a tenyerükbe belesimuló tárgyat. Az ember bekuckózik egy ilyen bögrével, jólesően elmélázik a formáján és a mintáján… „Gondolkodós”, azaz: „magával van” – a divatos kifejezéssel élve az »én-idő«-ben.
Bizony, itt vannak a hűvös, bekuckózós idők: advent idején járunk…
Szeretem az ünnepeket én is, mert hát az embereknek mindig kell valami, ami a hétköznapi rutinból átemeli őket egy másik hangulatba. Felkészülni egy időszakra lélekben, olyan tárgyakkal körülvenni magunkat, amelyek hozzáadnak valamit a mindennapi monotóniához… akár egy pici mécses fénye, az alma sütőben sült fűszeres illata… A készülődés a legszebb az egészben, ami akár hónapokig is tarthat. Fokozódik az izgalom: naponta díszítünk valamit a lakáson, magunkon. Szentestén már minden együtt áll, és a tárgyak csak teszik a dolgukat: örömet adnak.
A bajuszvédős bögre az arcszőrzetet viselők számára külön élmény…
Sok tárgyamat a vevők hívják életre – látták valahol és ők is ilyet szeretnének. Ez történt a fenti bögre kapcsán is. Egyébként nagyon régen, külföldön hasonló forralt boros bögréből ittam, ilyen leválasztott részes ivóedényt kértek aztán tőlem, hogy a sörhab vagy a kávéhab az arcszőrzetet megóvja. A bajusz ismét divat – az én férjem is azt visel – így egyre többet készítek ebből a bögréből is. Már nem csak kérésre: van a raktáron választék jobb- és balkezes darabokból is, többféle formában.
Apropó, mázak: láttam az egészen natúr, olajzöldes kollekciódat, illetve élénkebb színeket is találunk – mindből biztonságos inni?
Igen, erre manapság már szigorú szabályok vonatkoznak, de csakis károsanyag-mentes, jó minőségű mázak vannak már forgalomban, és a technológia is sokkal korszerűbb mint fazekas elődeink idejében.
A vizes vajtartód is elég különlegesnek tűnik…
Ezt szintén egy vevőm kérte, aki Franciaországban látott hasonlót. Elmesélte, hogy ott ezt vajharangnak hívják, ami összeért számomra azzal a tradícióval, amit apukámtól tudok. Ők a kútba eresztettek le minden hűteni-valót, vödörben – ez volt a hűtőszekrényük. Tényleg beválik ez a módszer: én is használom – praktikus és valóban egyszerű. Az alsó részében van víz, és ha belefordítjuk a tetejét, akkor a folyadék elzárja az oxigéntől a zsiradékot. A vízben a vaj nem oldódik fel, ezért ettől nem kell félni. A vaj mindig kenhető marad: minden használatkor ellenőrizzük a vizet, töltsünk utána, cseréljük frissre.
Az oldalad zöme funkciós tárgy, teljes háztartást be tudnánk rendezni belőle. De csak a szépségéért is készítesz néha valamit?
Az a tapasztalatom, hogy legtöbben a használati termékeket keresik, de előny, ha ezek egyben a konyha vagy a lakás díszei is lehetnek. Vannak kifejezetten dísztárgyaim is, amelyeket kiállításokra alkotok, vagy egy-egy rendelésre készülő tárgyat is készítek, legyen az falikép, vázák, házszámtáblák, alkalmi, esküvőre szánt egyedi tárgyak.