Baráthné Tóth Ella igazi városi lány volt. Aztán 13 éve egy kis faluba, a Zalaegerszeg melletti Boncodföldére költözött. Itt sok az erdő, a vadrét, burjánzanak a gyógynövények, nincs átmenő forgalom, varázslatos a vidék.
Így szeretett újra bele a környezetbe, a természetbe, a növényekbe. Olyannyira, hogy ma már lekvárokat, szörpöket, olajos magvas szeleteket és más ínyencségeket is készít, amelyeket piacokon illetve az Ízportán árul.
Meska: Hogy érted azt, hogy újra beleszerettél a természetbe?
- A szüleim és a nagyszüleim is falun éltek, gazdálkodtak. Rengeteget vittek engem gyerekként erdőbe, mezőre, gombászni. Azt szoktam mondani, hogy a természetjárás a szülői örökségem. Hosszú évekig informatikus voltam, aztán egyszer csak kiégtem. Most 57 éves vagyok, tehát én még nagyon az elején, a kibontakozáskor kezdtem ezt az informatikusi szakmát.
Egy idő után azt éreztem, hogy váltanom kell, ráadásul a cég is csődbe ment. A számok világától egészen másfelé kacsintgattam. Lakberendezést tanultam, majd két évig vezettem egy konyhastúdiót. Ezután kezdtem el fókuszáltan figyelni a természetre, a növényekre, a magvakra.
Meska: Mivel foglalatoskodsz most?
- A Göcsej vidéke, ahol lakom, meseszép. Tíz kilométerre van tőlünk az Őrség, azaz gyakorlatilag a két tájegység határán élünk. Három éve az Őrségi Termelői Piacon és újabban az Ízportán is árulok. Így a lekvárjaim, szörpjeim, magos szeleteim eljutnak a helyiekhez, de akár kicsit távolabbi helyekre is.
Ha úgy érted a „most”-ot, hogy konkrétan ezekben a napokban mit csinálok, akkor pedig az a válaszom, hogy épp a fenyőrügyet gyűjtöm be. Ez a lucfenyőnek a rügye és minden évben csak pár hétig lehet szedni. Általában májusra szokott esni, de most annyival előrébb van a természet, hogy már most áprilisban be kell gyűjteni, mert később a fa visszaszívja magába a hatóanyagot. Ezek a zsenge hajtások kis méretű, egyáltalán nem hosszú rügyek. Egy 5 literes edényt 2-3 óra alatt szedek meg, mert pillekönnyű a súlyuk.
Meska: Mit csinálsz a fenyőrügyből?
- A friss, fiatal hajtásokból szörpöt készítek. Amellett, hogy finom az íze, pozitív élettani hatásai is vannak. A természetgyógyászok légúti panaszok esetén ajánlják: torkot gyógyít, garatot tisztít, fertőtlenít. Én azt vallom, hogy ezek a növények nem csodaszerek, de segítenek, segíthetnek. Amolyan mérsékelt középutas vagyok, nem mindig elég az, ha csak a növényektől várjuk a bajainkra a megoldást, de a betegségek megelőzésében vagy enyhítésében van szerepük.
Meska: Mik vannak a kertedben?
- Például fűszernövények, málna, fekete ribizli, fekete szeder és naspolya. Van mogyoróbokrom és diófám is. Minden vegyszermentes, mi nem permetezünk.
A közeli dombokon, a természetben gyűjtöm az akácot, a bodzát, a csipkebogyót, a kökényt. Az akácvirágból például általában szörpöt szoktam készíteni, hihetetlen jó savlekötő hatása van! Sokan refluxosak, idegeskednek, stresszesek, rohannak nap mint nap – nekik kifejezetten ajánlom. Ráadásul olyan kellemes az íze, mint a mézé.
A bodza immunerősítő és segíti az emésztést is. Mindig friss növényeket használok fel, mert szárítva más az ízük, mondjuk teának meg pont úgy, azaz szárítva tökéletes. De a lekvárokhoz, szörpökhöz a friss alapanyagok kellenek.
Meska: Milyen eljárást használsz?
- A lekvárok, szörpök esetében a friss növényeket áztatom, aztán feldolgozom. Mesterséges tartósítószereket nem használok. Cukrot igen, de keveset. Erre szükség van, mert a hozzáadott cukor tölti be a tartósítási funkciót. Végül jön a forralás, csírátlanítom a vizet. Az olajos magvas szeletek esetén grillázst készítek: például a diót karamellizált cukorba forgatom. Ez a grillázskészítési technika egyébként kötődik az Őrséghez, itt nagy hagyománya van.
Meska: Mi a terved, a vágyad a közeljövőre nézve?
- Szeretnék alaposabban foglalkozni a bonbonkészítéssel is. Nagyon izgatnak a házi diós-mogyorós csokik és más édességek. Már sok mindent kikísérleteztem, de egyelőre úgy tűnik, erre nem lesz engedélyem.
Nézd meg, miket készít Ella, és merre él! Katt boltjára az Ízportán >>>