Noha a hatlyukú pásztorfurulya jellegzetes alapanyaga a bodzafa, de kisebb darabokat vastag, "öreg" nádból is készítettek régi pásztoraink, ha hozzájutottak. E nádfurulyákat én is a hagyományos módon készítem: a vastagabb falú, öblös tavi nádat kívül-belül megtisztítom, majd szélhasítót és végdugót faragok bele. A lyukakat faragókéssel és reszelővel alakítom ki. A kész hangszert végül jelképesen díszítem, csiszolópapírral felfényezem, s paraffinolajjal eresztem be. A hangszer hossza 23 cm, az alaphang pedig fis5 körüli. A nádfurulyáknak meglepően csengő, tiszta, "fényes" hangjuk van, a hangterjedelmük pedig két oktáv és egy nagyszekund. Noha sokkal kevésbé masszívak, mint egy fafurulya, ha vigyázunk rájuk, hosszú ideig szolgálhat bennünket. Könnyen megszólaltathatóak, így gyermekek számára is ideális választás lehet egy-egy darabjuk.