kalotaszegi "mandala" motívum 20x20cm nyírfa lapra, akrilfestékkel készült, kenderzsinór akasztóval. /6mm vastag/ néprajzi adatok szerint a mandala valódi jelentése az őskori "mandalákra " - ( körbe zárt pont, vagy kereszt ábra (körkereszt ) -vezethető vissza, amik világmodellek voltak. tehát a mandala valójában egy ősi világmodell. maga a mandala szó, az ősi indiai szanszkrit nyelvből maradt fenn, és innen terjedt el. jelentése kör, körszelet, körív, korong. de a szógyök az emberi elmére is utal , a man-manas ( az elme teremtő ereje ) " így ha összerakjuk a darabkákat, akkor a megfelelő válasz, a " teremtő kör " lenne, vagy a teremtés köre ( tehát világmodell) a világmodellek közepén mindig az isten/ teremtő valamilyen jelképe található. a sarkokon, vagy az oldalfelezőkön ( kereszt, vagy x irány) az égbe vezető út jelenik meg, amit a tejút, égig érő fa, vagy világoszlop jelképez, illetve ezek különböző szimbólumai. a mandala művészet mindig létezett, sőt a mai napig élő művészet a magyar hagyományban. a kályhacsempéktől kezdve, a faragott és hímzett népművészet számtalan formában, hihetetlen sokszínű módon " használta" ezeket a " világ virágokat, vagy világmodelleket. eleink még tudták és értették ezeket az ősi szimbólumokat/ szimbolikát. egy régi kalotaszegi motívumot festettem fel, aminek a közepén egy virág napszimbólum található, szárnyas napokkal / forgó rózsákkal , és tulipánokkal . a forgó rózsa a motívum az emberiség egyik legősibb, és leggyakrabban használt szimbólumai közé tartozik. erdélyben, székelyföldön, és kalotaszegen illetve a magyarlakta vidékeken összességében a mai napig forgórózsának nevezik. ez az alakzat, amely a folyamat ( az idő) , a cselekvés, a változás megidézője. napjainkban a legáltalánosabban használt neve a svasztika, amelynek az eredete a szanszkrit szuaszti, azaz " boldogság, termékenység" szóra vezethető vissza. itt a mozgás és az eső megidézője és varázslója. a nő szemérmét, a születés, az átváltozás kapuját nemegyszer forgókereszttel jelölték az ókorban. ez a jel kísérte át a távozót a " másik világba" is. a köldök forgórózsája idézi meg a bent és kint, a tudattalan és a tudatos átváltását, s teremti meg az ember más-más természetű kapcsolatát a természet erőivel. forrás: molnár v. józsef: világ-virág