Viasz és vászon
Örök igazság, hogy bizarr házasságokban, furcsa párok szerelméből is megfogannak rendkívül szép gyermekek. Itt van például a viasz és a vászon: alapjáraton minden eszközzel küzdünk az ellen, hogy a ruhánkat viaszfolt tegye pecsétessé. Hokata nevű alkotónk viszont nap mint nap direkt randit szervez nekik – és a pásztorórák eredményeként megszületik a viasszal batikolt textil álomszerű mintázata.
|
A batikolás egy nagyon egyszerű és hihetetlenül sokrétű textilfestési technika, melynek alapjai roppant könnyen elsajátíthatók. A kísérletezési lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen, mint ahogy a felhasználásé is: segítségével éppúgy mintázhatunk egyedi módon terítőt, mint kendőt, pólót, esetleg szoknyát; de batikfestményt is készíthetünk dekorációnak.
|
![]() |
Anyagszükséglet: - lenvászon vagy egyszerű lepedőanyag - egy fa keret, ami nagyobb, mint a leendő munkánk, erre kell majd ugyanis a vásznat kifeszíteni, úgy, hogy az a levegőben legyen és ne érjen az asztalhoz. A vászon kifeszítéséhez gombostűre és cérnára is szükségünk lesz. - viasz – maradék gyertyák is megteszik, de ha lágyabb, könnyebben kezelhető anyagot szeretnénk, keverjünk hozzá egy kevés méhviaszt. - egy kicsi és egy nagyobb fazék, hogy a viaszt vízfürdőben tudjuk olvasztani - batikpipa vagy viaszos baba - mosható textilfesték – ha használati tárgyat készítünk, pl. terítőt - por textilfesték: színtartósága miatt képnek tökéletes, de ha a munkával együtt nem főzzük át, nem vízálló. - sok-sok újságpapír és egy vasaló - a kész munkából maradéktalanul ki kell vasalni a viaszt váltogatott papírok között. |
![]() |
A batikpipával kapcsolatban aranyszabály, hogy mindig együtt melegedjen a viasszal. Ha nem akarsz beruházni batikpipára, könnyen készíthetsz „viaszos babát” - hurkapálcikára kevés vattát kell tekerni, és cérna rátekerésével rögzíteni. Tartsd szem előtt, hogy fontos, hogy jól átjárja a viasz. A viaszos babát a forró viaszba mártva tudunk rajzolni.
A viaszbatikolásnál gyorsan kell dolgozni, ezért melegen ajánlott előre megtervezni a munkát. A technika lényege, hogy ahova viasszal rajzolunk, ott már nem fogja a festék az anyagot, ezért először mindig azokat a részeket kell viasszal letakarni, amit világosabbra hagyunk. |
![]() |
A festéket legegyenletesebben hurkapálcikára tekert vatta babával tudjuk felvinni. Ha az anyagot bevizezzük a festék szebben terül. Festés után és újraviaszolás előtt az anyagnak tökéletesen meg kell száradnia. A viasznak mindig forrónak kell lennie, mert csak így tud az anyag szálaiba behatolni és meggátolni a színek összefutását.
|
![]() |
Ha már befejeztük a viasszal és festékkel a munkát, akkor sok újságpapír között vasalva az anyagot, a kész műből maradéktalanul el kell távolítani a viaszt. A papírokat alul és felül is egyaránt sűrűn váltogassuk a vasalás során.
Hokatával az eredeti interjú itt olvasható.
|