Meska: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!
Paulusné Pável Andrea lett a nevem, miután - immár 13 éve - férjhez mentem.
Egy dunántúli kis városkában, Ajkán éldegélünk kislányunkkal.
Napközben, az itt működő üveggyárban gyártmányt fejlesztek, tervezgetek. Ide az üveg, pontosabban az ólmozott üveg készítésének szeretete vezetett (nem a végzettségem).
A gyárban a műhely ugyan megszűnt már - és én a már fent említett területre eveztem - de a kevéske szabadidőm egy kis szeletében még továbbra is tervezek és a barátnőmmel közösen készítek ólmozott üvegablakokat.
A közelmúltban sikerült megvalósítanom egy régóta dédelgetett álmom.
Elkezdtem kitanulni - a már felnőttként választott szakmámat - az enteriőrtervezést. Az első akadályon sikerrel túljutottam, képzett lakberendező vagyok:) Folyt. köv.
Meska: Miért pont ezt a technikát választottad? Ki vagy mi indított el ezen az úton?
Mindig is csináltam valamit a kezeimmel:)
Kezdetben csak rajzolgattam, a tű és a cérna messzire elkerült.
Az általános iskolában a kémiaórákon elcsábultam és a továbbtanulásnál a vegyipar felé vettem az irányt. ( Micsoda tévedés volt, de minden rosszban van valami jó is, megismertem a hátralévő életem párját.)
Ezután a vargabetű után, a gyermekem születésével rátaláltam újra a kreativitás útjára.
Majd jött az ovi, ami "természetesen" Waldorf, és az ott megismert - számomra új - anyagokkal (gyapjú, méhviasz) csodákat lehetett alkotni.
Innentől kezdve, megállíthatatlanul kerültek ki a kezeim közül a bábok, manók, babák és az évszakasztal egyéb lakói, természetesen a gyermekem legnagyobb örömére.
Imádom ezeknek a kis figuráknak a hangulatát. (Majd ha egyszer el tudom őket engedni, akkor talán felbukkannak a boltomban is.)
Igazán megszállott az alkotásban, a Meska felfedezése óta vagyok.
Meska: Hol és hogyan szoktál alkotni, honnan merítesz ihletet?
Nincs külön szobám, ahová elvonulhatnék alkotni. Ami természetesen nem is baj, mert így a családom körében lehetek és így minden egyes alkalommal bezsebelhetem kislányom elragadtatását, amit egy-egy készülő alkotás láttán elejt. Mintha hájjal kenegetnének (pedig abból fölösleggel rendelkezem).
Hogy miből merítek ihletet?
Hát nem mindig emlékszem. Van, hogy csak úgy ott teremnek lelki szemeim előtt és csak le kell másolnom őket. Az öltögetés közbeni meseszövés is táptalaja a képzeletemnek, és a kezeim között lévő textil ráncaiból bukkannak elő a szebbnél szebb paripák.
A legfőbb inspirálóm azonban a gyermekem és az ő "szükségletei". A mosogatás és a vasalás is elég jó gondolatébresztő eljárás a számomra, mivel mindkettő a jujjdenemszeretem kategóriába tartozik, és jó egy kicsit tervezgetni mikor ezeket a kötelezőket - ész nélkül - csinálom.
Meska: Az alkotás mellett mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
A szabadidőm legnagyobb részére természetesen a családom tart igényt.
Szívesen megyünk országszerte rendezvényekre, fesztiválokra. Lelkesen fedezünk fel kirándulóhelyeket, filmeket, könyveket, ételeket, játékokat.
Nagy gyengéim a könyvek, szeretek elvarázsolódni általuk.
A barátnőimmel rendszeresen tartott "szeánszok" (semmi boszorkányság), - ahol jókat beszélgetünk, miközben a nyolc gyermek a szomszéd szobában játszik - is felejthetetlen pillanatok a számomra.
Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és kézművesként milyen értékeket képviselsz?
Fontos számomra hogy pozitívan, derűsen és szeretetben éljem az életem.
Legfontosabb feladatom, hogy a gyermekemnek, kellő lelkesedéssel és humorral is ráirányítsam a figyelmét minél több olyan dologra a világunkban amit én fontosnak tartok. A már átörökölt nyitottságával, világra való rácsodálkozásával ő is felállíthatja a saját értékrendjét és megtalálja a helyét a világban. A lényeg, hogy csak jól akarom terelgetni, segíteni a kis békaporontyot.
Alkotóként próbálok természetes alapanyagokból derűs, szerethető, játszható, szívet melengető, barátkozó meselényeket és tetszetős, hasznos holmikat kreálni.
Törekszem arra, hogy legjobb tudásom szerint készítsem el a termékeket.
Ha nem tetszik amit látok, képes vagyok újra és újra elölről kezdeni.
Meska: Hogyan látod magadat 10 év múlva?
Hát hogy is...már látom.
Szép karcsún :)) szaladok a házunk melletti mezőn (amit egy patak választ el az erdőtől), a két, tíz év alatti gyermekem és a férjem után. Fogócskázunk.
A nagylányom boldog egyetemista, épp nincs idehaza. Anyagilag biztonságban vagyunk, mert jól menő vállalkozásunk van. Enteriőröket tervezünk és kivitelezünk.
Szabadidőmben még mindig alkotok, amit a Meskán keresztül értékesítek, mert szükségem van arra az örömforrásra amit az elégedett és lelkes vásárlók visszajelzése ad.
Hát... ez lehet hogy túl szép hogy valóra váljon, én mindenesetre törekedni fogok erre.
Köszönöm a lehetőséget!