A Kárpát-medencében hatlyukú pásztorfurulya-típusok egyik jellegzetes képviselője a dunántúli furulya. Párhuzamos belső furatával kis-magyarországi hagyományt követ (az erdélyi típus a végén erőteljesen beszűkül). Hangsora is sajátos, semleges terc- és szeptimhangköz jellemzi. Jelen hangszer "g4" körüli alaphanggal készült, s mintegy 43,5 cm hosszú. A bodzafa ágat madaras-életfás motívummal és geometrikus mintázattal díszítettem. A végdugót méhviasz segítségével rögzítettem (kiszedhető). Végül a megfaragott hangszert vörös rozsdapáccal pácoltam, majd olívaolajjal eresztettem be. Így a végeredmény egy sárgás-pirosas színű, enyhén ívelt testű, klasszikusan hasábos végű furulya lett. Hasznos hangterjedelme két oktáv és egy nagyszekund; s főként a régiesebb stílusú dunántúli dallamok (betyárnóták, ugrósok, csárdások és kanásztánc-dallamok) játszására alkalmas. A hangszert a Hagyományok Háza zsűrizte; zsűriszáma 2020/20/017