Fonódó technikák: a tűnemezelés titkai

Az alkotás egy meditatív tevékenység. Tükrözi az alkotó lélekfejlődését, s ezt sugározza a külvilág felé. Amelyik alkotás közel áll hozzánk, az olyan értékeket közvetít nekünk, melyek által inspirálódhatunk. A technikai tudás mellett lélekben is fejlődünk, míg eljutunk a "végtermékig".

 

Az első próbálkozásnál kiderült számomra, hogy ez a technika a végtelen lehetőségek tárháza, bármit elkészíthetünk gyapjúból ezzel a speciális tűvel.

Ezért a tűnemezelést akár "száraz szobrászkodásnak" is nevezhetnénk.

 

A nemezelőtű egy olyan eszköz, melynek az oldalán apró horgocskák találhatók. A különböző fajtájú tűkön, ezek elhelyezkedése és mérete változik. Vannak speciális tűk, melyekkel finomabb részleteket lehet kidolgozni, a "durva" tűkkel pedig a nagyobb darabokat dolgozhatjuk össze.

A hagyományos (vizes-gyúrós) nemezelésből azt a tudást ismertük meg, hogy a gyapjúszálak melegvíz és gyúrás hatására tömörödnek. Itt ezt szárazon, a tű gyapjúgombócba szúrkálásával érhetjük el. A tűn található horgoktól a szálak összegubancolódnak, és formává állnak össze.

 

Minél többször ismételjük ezt a folyamatot, annál tömörebb formát kapunk. (ha pl. játékot készítünk , akkor azt nagyon keményre kell nemezelni).

 

A tűvel nagyon óvatosan kell dolgozni, mert könnyen megszúrhatjuk magunkat, ezért ezt a technikát csak 10 éves kortól ajánlják.

Érdemes keményebb szivacson (ún, lépésálló hungarocellen) dolgozni, arra helyezni a gyapjút, és a tűt függőlegesen a szivacs felé szúrkálni, mert így elkerülhetők a balesetek.

 

Vigyázni kell arra is, hogy munka közben a tű ne görbüljön el, mivel ez a szerszám töréséhez vezet.

 

Alkotás során arra jöttem rá, hogy a vizes és száraz nemezelő technikákat együtt is alkalmazhatjuk; hagyományos módon készíthetünk egy kemény alapot, majd a finom részleteket a tűvel "rajzolhatjuk" rá.

2006-ban találtam rá a dán Birgitte Krag Hansen: New Felt című könyvére melyben tűnemezelt manók készítését mutatja be. Akkoriban Magyarországon nem volt hagyománya ennek a műfajnak, így ennek a könyvnek a segítségével jutottam új ismeretekhez ezen a területen.

 

Óvónőként dolgoztam, így kézenfekvő volt , hogy az első figuráim a mesék szereplői voltak.

A gyapjú fő ellensége a moly.

Érdemes figyelni arra, hogy megvédjük a gyapjút és a belőle készült munkáinkat. Az egyik környezettudatos védekezési mód a levendula, aminek az illatától a molyok elmenekülnek.

 

A tűnemezelés nagyon időigényes elfoglaltság, ezért kerestem az utakat, hogy a figuráim miként készülhetnének egyedi  arcokkal; így jutottam el a mackó és baba készítéshez, de ezekről majd a későbbiekben írok.  

 

Ha a cikk felkeltette az érdeklődésedet az alkotó nemeztárgyai iránt, nézz szét a boltjában itt: DeliagaCreative