Az általatok készített ruhákon, táskákon és kiegészítőkön a magyarsághoz kapcsolódó szimbólumok, ősi jelképek láthatók. Hogyan függnek össze ezek a szimbólumok a névválasztással, a Szervetővel?
Viszonylag sokat, körülbelül fél évet gondolkodtam a vállalkozás nevén. Mindenképpen valami olyasmit szerettem volna, ami szimbolizálja, hogy mi magyarok összekapcsolódunk a kultúránk révén. Aztán egyszer csak kipattant a fejemből a Szervető. A szóösszetétel a magyarság közös kulturális örökségére utal, az előtagja a szer gyökszó, jelentése: közös gondolat, közös tudás, egység a hagyományokkal. Ennek az összetartó gondolatnak a Kárpát-medencében való elhintését, elszórását, elvetését jelenti a Szervető. A fennállásunk 11 éve alatt a vásárlóinkban ki is alakult egyfajta közösségi tudat. A Szervetők, vagyis, akik szervetős ruhákat hordanak, vagy vettek már, mindig köszönnek egymásnak, egymásra kacsintanak. Egy vásárlónk épp Szervető pólót viselt a vonaton. Jött a kalauz, felfigyelt rá, és így szólt: Szervető póló? Akkor ne vegyen jegyet!
Szerintem ez jól mutatja, mennyire remekül beindult a kommunikáció azok között, akik fontosnak tartják a néphagyományt, a hagyományőrzést.
Mikor vált szerelemmé, hivatássá nálad a varrás, a ruhakészítés? És egyáltalán, honnan indult el a gondolat, hogy ez a Te utad?
Már gyerekként is imádtam a ruhákat, nagyon szerettem öltözködni, olyannyira, hogy 7 éves koromtól gyerekmodell voltam. De ne úgy képzeld ezt el, mint a mai kifutókon való szereplést, ahol érzelemmentes arccal jönnek-mennek a modellek! Ha például hálóinget mutattunk be, nagyokat nyújtózkodtunk, mikor csörgött az óra, és jelezte, hogy itt a felkelés ideje, vagyis a modellkedésnek performansz jellege is volt. Nagyon élveztem ezt a részét a dolognak, és azt is, hogy sűrű átöltözésekkel szebbnél szebb ruhákat ölthetek magamra. A ruhák iránti szeretet felnőtt koromra is megmaradt, igaz, közben tettem egy jó nagy kitérőt: idegenforgalom és szálloda szakon végeztem, s csak eztán jöttem rá, hogy mégis inkább a ruhakészítést akarom csinálni.
Miért érezted fontosnak, hogy a népi motívumok megjelenjenek a ruháitokon?
Magamból indultam ki, értem ezalatt azt, hogy egyszerűen nem volt olyan gyártó itthon, akihez szívesen fordultam volna, hogy öltözködjek, vagy akinek a ruhái az én ízlésvilágomhoz, stílusomhoz passzoltak volna. Biztosan mások is vannak így ezzel! – gondoltam magamban. Mi, szervetősök igyekszünk egy olyan szegmensnek gyártani, akiknek mások nem nagyon gyártanak. Az első két évben szinte csak szakrális szimbólumok voltak a termékeinken, később tértünk át a népművészeti szimbólumok feldolgozására.
Nagyon tetszik, hogy a régi szimbólumokat új köntösben tálaljátok, mert, ha valaki ránéz az alkotásaitokra, akkor nem csak ruhákat, táskákat lát, de a múlt és a jelen összekapcsolódását is.
Pont ez a lényeg! Hogy megőrizzük az alapokat, ápoljuk a hagyományt, ugyanakkor egyfajta frissességet adjunk a szimbólumoknak. A ruháink illeszkednek a jelen kor divatjához, és a hétköznapokon is viselhetők.
Hogyan képzeljük el magát az alkotói folyamatot? Hogyan készül el például egy Anna ruha matyó-hímzéssel?
Először is megrajzolom a ruhát, majd egyeztetem a színeket a kelmekötő gyárral. Van egy színmesterünk, aki kikeveri azt a színt, amit szeretnénk, majd legyártjuk az alapanyagot, és készítünk egy próbaszéria-sorozatot. Kiszabjuk az egyedi, Szervető- hímzésszabványokat, majd rávarrjuk a ruhákra, pólókra… Főleg a női vevőkre gondolunk, de nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi 1-2 évben erősödik a férfi szakasz is.
Az alapdizájn sosem hivalkodó. A kollekcióinkra jellemző, hogy hétköznapokban is hordhatók, szerényen és ízlésesen díszítettek. Hiszek abban, hogy nem csak úgy lehet felkelteni a férfiak figyelmét, ha egy ruha harsány színű, vagy kivágott. Ezt „a kevesebb több” filozófiát alátámasztják a visszajelzések is: női vásárlóink rengeteg bókot szoktak kapni a férfiaktól.
Vagyis mondhatjuk, hogy a hagyományőrző, nemzeti identitású szimbólumokkal díszített ruhákhoz kell egyfajta érettség?
Mindenképp. Fontos, hogy, aki viseli ezeket a ruhákat, vagy kiegészítőket, az értékrendben azonosulni tudjon a szimbólumokkal. A vevőink 25 és 65 év közötti hölgyek és férfiak. Nagyon kevés a tini vásárlónk, ők általában édesanyjuk fogékonysága miatt választanak tőlünk egy-egy pólót, vagy táskát.
Honnan inspirálódsz egy új kollekció megalkotásánál?
A vásárlóink azok, akik inspirálnak engem, minket. Amikor elmegyünk vásározni, vagy felteszünk egy képet a közösségi oldalunkra, nagyon figyelünk a visszajelzésekre. Ha például azt kérdezik: Ez a blúz nagyon jó, de nem lehetne V-nyakú változatban is?, vagy Készülhetne kalocsai motívummal a fürdőruha?, akkor ezek alapján tervezzük újra a kollekciót.
Egyébként minden évben egy adott tájegység vagy korszak tematikájára épül a ruha- és táskakollekciónk. Így születtek alkotások a honfoglalás korából, vagy a kalocsai, matyó, buzsáki, hódmezővásárhelyi, palóc, kalotaszegi, sárközi, jászsági és halasi tájegységek hímzésvilágának ihletéséből.
A Szervető 11 éve létezik, de csak ez év januárjában nyitottatok boltot a Meskán. Hát, szabad ilyet?! Miért csak most?
Régi tervünk a meskázás, mert úgy gondoljuk, hogy, ha magyar kézműves termékről van szó, illik jelen lennünk a Meskán. Csak eddig valahogy mindig közbejött valami, pontosabban mások voltak a prioritások. Van két kicsi gyermekem, az egyik nemrég született. Emellett tervezek és marketinges vagyok egy másik vállalkozásban is, szóval az életem roppant összetett, mint általában a nőknek. De januárban elérkezett végre az idő – várjuk szeretettel a kedves Meska-vásárlókat!
Lesz új kollekciótok? Bővül a termékpaletta?
A rajzok és a szériadarabok már megvannak. Csupán annyi kell, hogy az anyaság és egyéb marketing-teendőim mellett legyen végre egy kis időm szakszerűen lefotózni őket, aztán töltöm is fel a képeket az oldalra. Május végén, legkésőbb június elején már lehet is gyönyörködni az új kollekcióban.