Meska: Mesélj kicsit magadról!
Endrődi Katalin vagyok, 33 éves. Az MKE-n végeztem tervezőgrafikusként. Alapvetően számítógépes grafikai munkákból élek, de az igazi örömet az adja, ha kézzel rajzolhatok. Készítettem rovarhatározóba képeket, dolgoztam növénytani intézetben botanikai rajzolóként, saját kedvemre és kiállításokra verseket illusztráltam. Mostanában leginkább anyuka vagyok. S bár egy grafikus élete nagyjából annyira bebiztosított és kiszámítható, mint egy vándor komédiásé, boldog vagyok, hogy ezzel foglalkozhatok, hogy ez az, amihez végül is valamelyest értek.
Meska: Mutasd be a boltodat és az Általad képviselt kézműves technikát!
A kalanukka termékeinek egységét nem egy bizonyos technika adja, hanem egy grafikai világ és annak sajátos hangulata. Bármi, amire rajzolni tudok, vagy amivel kifejezhető ez a hangulat, belefér a boltomba. Tulajdonképpen minden érdekel, és nagyon felvillanyoz a kísérletezés, ugyanakkor az időm jóval kevesebb, minthogy a szélsebesen előrenyargaló terveimet követni is tudjam. Szeretem a természetes anyagokat, és - némely arisztokratikus teremtményem ellenére, - a country, cottage, shaker stílus puritánabb változatait. Van ezekben valami megelégedettséggel vegyes elvágyódás, olyan kulissza, melyben a természetközeliség és a hagyományok jól megférnek az öntörvényű pragmatizmussal és az álmodozással is. Nekem egy ilyen hely pont megfelelne, hogy a semmiből valamit csinálhassak.
Meska: Mióta meskázol, hogyan találtál rá a Meskára?
Kerestem valamit, és egyszer csak szembejött.
Az első boltomat 2009 őszén nyitottam, majd a gyed alatt ha alkotni nem is, legalább gondolkodni volt időm, és lassacskán, 2011 őszére fejemre nőtt egy csapat furcsa lény, és rágták a fülemet, hogy mutassam meg nekik a nagyvilágot. Én pedig örültem nekik, jól érzem magam velük, és szabadon. Így öltött formát a kalanukka.
Meska: Az alkotás mellett mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
Bibliofil vagyok, még akkor is, ha másként, mint egyetemista koromban. Gyűjtöm a szépen illusztrált könyveket, és szabadidőmben zseniális grafikusok képei közt úszkálok. Időnként extatikus öröm fog el pl. egy-egy Heinzelmann Emma, Würtz Ádám, Rebecca Dautremer, Adolf Born vagy Tom Schamp rajz láttán. Fergeteges dolgokat csináltak!
Meska: Hogyan képzeled el magad tíz év múlva?
Tehetséges álmodóművész vagyok, és nagyravágyó, most mégis sokkal jobban leköt a jelen annál, hogy azt nézzem, azon az úton kívül, amin éppen haladok, haladunk a családommal, szeretnénk-e valami mást is. Ha megmarad az a szeretet, amiben élünk, és lesz egy napfényes műhely, ahol a párommal együtt dolgozhatunk kedvünkre, akkor nagyon elégedett leszek.
Meska: Szerinted mire figyeljen az, aki sikeres eladó szeretne lenni a Meskán?
Bevallom, nem tudom. Attól függ, milyen szempontból áhítja valaki a sikert. Csak annak tudnék tanácsot adni, aki képes leszámolni az illúzióval, hogy ebből gazdagodjon meg. Ez a tanács pedig így szól: alkosson őszintén, jókedvvel olyan dolgokat, amiknek értelmét is látja, és várjon türelmesen, hogy megtalálják azok a vevők, akik szintén így gondolkodnak.