Meska: Kérjük, mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!
Vértesi Gabriella vagyok, Tatabányán élek ami nem egy kimondottan ingerdús város, mégcsak szépnek sem mondható (a természetes környezet kivételével), talán ezért robbant ki belőlem elementáris erővel az alkothatnék, hogy egy más világot teremtsek magam köré a két kezem és a fantáziám segítségével.
A polgári foglalkozásomnak semmi köze a kézművességhez, a babázás szabadidős mulatság nálam, bár szívesen megfordítanám a dolgok folyását és lennék hivatalból babagyártó kisiparos :)
Meska: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?
2008. február végén jött rám az az erős belső késztetés, hogy babákat készítsek a saját ízlésem szerint.
2007 decemberében találkoztam a Marionett manufaktúra munkáival egy vásárban, és Somogyi Kati babái is nagy hatást tettek rám. Ekkor már biztos voltam benne, hogy valami ilyesmit szeretnék én is csinálni.
A karakter a fejemben volt, már csak a technikai megvalósítás rögös útjait kellett kitaposni önerőből, illetve kitalálni hogy mi is legyen az anyag ami számomra a legmegfelelőbb.
Eleinte a papírmasén gondolkodtam, de túl macerásnak tűnt a dolog.
Mivel türelmetlen ember vagyok, szeretem azonnal látni a végeredményt. Szerencsére gyorsan megtaláltam a legalkalmasabb eszközt, a levegőn száradó gyurmát (modellgyurma) amivel kiválóan és gyorsan lehet dolgozni, majd belevetettem magam a munkába és átesve egy rövid kísérleti fázison a 3. baba tulajdonképpen már elfogadhatóan nézett ki és ma is a gyűjteményem részét képezi.
Meska: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?
Elég rapszodikus alkat vagyok minden téren, így a babák is ad-hoc jelleggel készülnek. Van olyan hét, amikor akár 4-5 baba is napvilágot lát, aztán jönnek hosszú üres hónapok, amikor semmi nem történik.
Csak akkor állok neki, ha tudom, hogy biztosan van legalább 3-4 szabad és zavartalan órám, mert ha kibontok egy tömb gyurmát azt bizony meg kell csinálni egyszerre.
Szeretek zenét hallgatni (üvöltetni...) közben, vannak babáim amik konkrét zenék hatása alatt alakulnak olyanná amilyenek.
Éjjel sosem gyúrok, viszont személyiséget adni, hajat (tollat) színt, ruhát találni, öltöztetni inkább éjszaka szeretek, hisz az a legbensőségesebb napszak.
Meska: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?
Szeretek az embereim ( barátaim ) társaságában lenni, a lányaimmal csavarogni, új zenéket felfedezni, zenét hallgatni általában, aztán esténként olvasok és most megint gyöngyöt szövök, angolozok és a síksági indiánokra vadászom.
Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?
A legfontosabbnak az emberi kapcsolataimat tartom, hisz általuk épülök, gazdagodom.
Nem érdekelnek az átlagos dolgok, ha nem hat valami akkor nincs sok értelme.
Nem szeretem a trendi dolgokat, nincsen tévém, a világ ezen részét próbálom kiiktatni az életemből. Van viszont rengeteg kacatom - a természetből, ócskapiacról, baráttól, nagymamitól - de a tárgyakat a történeteikkel együtt szeretem birtokolni.
Ezeket a fotózások alkalmával használom is.
A valódi értékek híve vagyok, szeretem a képző és iparművészetet, a régiségeket és egyáltalán, mindent aminek lelke van. Egész életemben csináltam valamit (dekoráltam, kötöttem, varrtam-bár nem tudok- üveget festettem, rajzoltam) de végtelenül hálás vagyok a sorsnak, hogy belekevert ebbe a babás dologba, mert ebben végre teljesen kiélhetem magam és a vásárokon , illetve egyéb helyeken kapott elismerés - legyen az akár egy mosoly, vagy pár jó szó - mindig szívet melengető tud lenni és rengeteg pozitív energiát ad.
Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?
Legyenek türelemmel, meg fogják találni őket előbb utóbb, csak figyeljenek arra hogy valami különleges dologgal álljanak elő, ami a lelkükből fakad és végül amit már mindenki ezerszer leírt: szép fotók !