Psycat igazán termékeny és őszintén érzékeny iparművész. Az alkotásról faggattuk, miközben kiderült, hogy akár az ételek, a misztikus történetek, de a bolhapiacok és a természet színjátékai is inspirálják. Marosi Kriszta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomázott, öltözéktervező/bőr szakon. Ezt megelőzően a Kisképzőbe járt, szintén bőr szakra, ami egy erős alapot adott neki ahhoz, hogy nagy hangsúlyt fektessen a tervezés mellett a precíz kivitelezésre is.
Meska: Mióta meskázol?
Hú, most néztem meg, és már 2010 óta! Egy szép napos délután egy design vásáron osztottátok meg velem ezt a lehetőséget, akkor még kicsit idegennek tűnt a „megfoghatatlan” (nem tapintható) tárgyak internetes eladása. Szépen lassan befotóztam egy-két karkötőt, és az eladások és visszajelzések hatására kibővítettem a boltot. A Meska nekem azóta a megélhetésben segít. Hálás vagyok, hogy ily módon széles vásárlóközönség elé tudom tárni a munkáimat. Előtte viszonteladóknál is hagytam bizományban termékeimet, amit főleg a Meskás eladások sikereinek hatására már felszámoltam. A Meskát jól megkonstruált felületnek tartom, tele újításokkal, testreszabási lehetőségekkel. A Meskán kívül a Balllon alkotócsoportnak is a tagja vagyok, nagyon inspiráló közeg; alkalmanként közös pályázatokon, kiállításokon szoktunk részt venni.
Meska: Honnét ered nálad a textil, illetve az ékszerek szeretete?
Iparművész édesanyám és nagynéném saját, illetve népművészek által kreált, finoman, gazdagon megmunkált felületű ruhatára, illetve a köves ékszereik emlékképei a mai napig intenzíven előhívhatóak bennem, ezek határozottan ebbe az irányba tereltek. Egyébként az öltözködés mindig is egy rituálé volt számomra. Korábban mindig az adott korszakomnak megfelelő „jelmezekben” jártam, mint egy élő festmény, meglehetősen eltúlzott, tobzódó forma és minta kavalkádokat felvonultatva; mára ez kissé letisztult.
Meska: Mi inspirál?
Erősen vizuális típus vagyok, egy végtelen energiaóceánban élünk, így minden hat rám… Egy étel illata, a mesék, népmesék misztikus világát körüllengő titkok, csodák, lények, kristályok kaleidoszkópszerű képződményei, bogarak páncéljának fémes csillogása, makik igéző tekintete, a szürrealizmus, szimbolizmus, art deco, mitológiai témák, halasi csipkéken lévő romantikus figurális ábrázolások, a feketetói vásárban szerzett rókás réz kopogtató, vagy munkáim megpillantása egy villamoson, egy fotón, egy ismerős szekrényében, egy antik, időtálló Psycat darab a bolhapiacon, stb. Ezen érzetek egyvelege bekerül a lélek laboratóriumába, ahol formával, funkcióval ellátva életre, majd útra kel.
Meska: Miért fontosak neked a hagyományok? Hogy fordítod le a tradíciókat a mai nyelvre?
Szeretném ösztönözni az embereket, hogy ismerjék meg hazánk kimeríthetetlen kultúrkincseit és fedezzék fel a bennük rejlő szimbólumok, jelrendszerek ősi, teremtő erejét, amelyek pozitív hatással vannak viselőjükre és környezetükre.
A 19.sz-i falvédők életbölcsességeket, idealisztikus életképeket hirdető, legtöbbször humoros töltetű világát, valamint a különböző tájegységekről származó motívumokat (kalocsai, matyó, úri hímzések) ötvözöm fényes, színes felületek, minták, modern, eklektikus, montázsszerű használatával. A tradicionális viseleti kódokat átültettem a saját szemléletemnek megfelelően, a nyelvezetemre lefordítva. Egyszer írták rólam, hogy mintazsonglőr vagyok, ez nagyon imponál.
Meska: Mi jelenti neked ma legnagyobb kihívást az alkotásban?
Szabadon szárnyalni az intuíció világában, majd földet érve szintézisbe hozni az olykor kaotikus, plasztikusan megjelenő képzettársításokat, a formát, funkcionalitást. Mindig is foglalkoztatott, hogy milyen módon lehet harmonikus köntösbe varázsolni a látszólag egymásnak feszülő ellentéteket, úgy, mint például a festészetben. A benső iránytűvel való kommunikáció elmélyítése révén még lazábban ontani az ötleteket.
Meska: Honnét szerzed be az alapanyagokat?
Gyűjtögető vagyok, rengeteg anyagom van. Amiről úgy érzem, hogy fel fogom használni, azt megkaparintom és berakom a „fészekbe”. Utazásaim során a helyi bolhapiacot, anyagboltot biztosan felkeresem. Az ikonikus jelleg eléréséhez a pici terítőket, képecskéket, köveket, rojtokat, bojtokat, tollakat, szőröket, szegecseket, paszományokat és csipkéket minduntalan kutatom, keresem.
Meska: Milyen érzés egyedi megrendeléseken dolgozni?
Nagyon felemelő érzés, ha találkozom a megrendelővel, őt az alkotói folyamatba bevonva együtt kreálunk, és mindig valami személyes részlettel gazdagítjuk az adott modellt. Körbejárjuk, hogy mit szeretne képviselni, érezni, rejtőzködni vagy kitűnni, így a személyiségét, esztétikumát erősítő ruhadarabokat, kiegészítőket helyezzük előtérbe; bár vannak tántoríthatatlan megrendelők is. Ha rosszabb a kedvem, vagy elbizonytalanodom valamiben, egy nagy löketet ad, ha olvasgatom a sok, szívhez szóló értékelést, mert az igencsak feldob. A rendelt áru „vakrandi” jellegű átadása szintén vicces, hogy honnan lehet megismerni a meskást…
Meska: Vannak kollekcióid is?
Kisebb kollekciókban, mintadarabokban gondolkodom, amelyek alapján teljesítem a megrendeléseket. Akkor hozok létre valami újat, ha aktuálisnak érzem, vagy ha szorít az idő egy kiállítás, egy pályázat vagy vásár kapcsán.
Meska: És végül: mi az üzenet, amit a művészeteddel át szeretnél adni?
Világbéke, alkosson mindenki szabadon! A kötetlen, megfelelési kényszertől mentes alkotás gyógyító erejű folyamat, amely a belső teremtő energiák felszabadítása révén segít megoldani egy-egy szövevényes problémát. Célom, hogy, munkáim hűen tükrözzék az élethez való viszonyulásomat, ami számomra egyszerre könnyed, humoros, játékos, tudatos, áramló és befogadó. Abrakadabra, boldogság mindennapra!