Meska: Kérjük, mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!
May Szilvia vagyok, alias Bluemay.
A többi már kevésbé határozható meg ilyen könnyen.
Jelenleg talán forgatókönyvíró, grafikus, meseíró és mondjuk tárgykészítő?
Szentendrén élek egy felújított parasztházban egy zsarnok macska, két dísztyúk és a párom társaságában.
Meska: Mióta foglalkozol ezzel a technikával és ki vagy mi indított el ezen az úton?
Nagynéném varrónő volt, igazi klasszikus fajta, akinek volt egy lábbal hajtós Singerje és még kézzel szegte fel a szoknya alját. Tőle tanultam, de sajnos nem eleget.
A gépét viszont megörököltem, igaz, még egy kicsit félek tőle.
A másik meghatározó hatás a gyerekkori lakótelepi ház alagsora, ahol egy varroda működött, és amelyiknek az ablakában órákig képesek voltunk guggolni mi lányok egy kis eselék reményében.
Ezekből a maradékokból varrtam 9 évesen az első blúzomat.
(A Bluemay boltban egyébként hamarosan ruhák is fel fognak tűnni, többek közt életem eme első, igen egyszerű de tökéletes blúzának az újragondolása is.)
Meska: Hogyan szoktál alkotni, miből merítesz ihletet?
Az anyagok nagy hatással vannak rám, ha szerencsém van, rögtön bevillan róluk egy tárgy.
Ha nem, és mondjuk nem veszem meg őket, akkor addig pörög az agyam, hogy mire hazaérek már tudom, hogy életem legjobb alkotásához fog kelleni,- és akkor másnap muszáj visszamennem érte.
A másik ihleforrás, vagy inkább ihlető rokon szellemiség az un. japán zakka.
Ez a tradíciókat a modernséggel és a kézműves szabálytalansággal szemntelenül könnyedén ötvöző irányzat a legkedvesebb nekem.
Meska: Az alkotáson kívül milyen kedves időtöltéseid vannak még?
Szeretek főzni.
Meg kirándulni.
Állatokat simogatni.
Persze ezek is alkotások a maguk nemében, szóval nem is tudom, hogy van e valami, ami nem az.
Talán az él helyesen, aki minden hétköznapi rutindologban megtalálja az alkotás lehetőségét.
Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és alkotóként milyen értékeket képviselsz?
Az életben az élet a legfontosabb, ezt mondta valamelyik híres ember és igaza volt.
Egyszeri kaland, nem kell komolykodni és másolni másokat, mert bevált minta nincs.
Ugyanakkor egy végtelen bölcs rend vagy törvény van mindenek mögött, amit az Úristen helyezett el, és ha ezt nem ismerjük fel, és nem tiszteljük, akkor elég kaotikusan érthetetlen lesz bennünk és körülöttünk minden.
Meska: Mit tanácsolsz azoknak az alkotóknak, akik nemrég kezdtek el árusítani a Meskán? Szerinted mi a siker titka?
Szerintem az nagyon fontos, hogy a tárgyakon keresztül egy öröm-csomagocska kerüljön el a többi emberhez. Tehát valami jó érzés, ami belőlünk jön és tovább adható.
Ez elég elvont, de ez a lényeg.
A gyakorlati része talán az, hogy olyasmit áruljunk- és ez nem is olyan könnyű!- amit mi is használnánk, még ha nem is a mi stílusunk.
A stílus pedig már az anyagválasztásnál kezdődik.
Nem kell állandóan egyféle anyagot használni, de az egységes képhez biztos, hogy kell egy meghatározó dolog- nálam például a len az- amire aztán ráépülhet az összes többi színes, mintás anyag.
Ezen kívül jó, ha minden árkategóriára van valamilyen ötletünk- ne csak drága dolgok legyenek a boltban.