Meska: Különleges női arcok köszönnek vissza a Meskán az Írisz3 nevű művész munkáiról. A 61 éves Böjti Balázsnéval beszélgettem női alakjairól, az alkotásról és a termékeny nyugdíjaskorról.
Az alakjaim egyébként nem konkrét nőalakok, csak amikor elkezdem festeni, akkor alakítom ki őket – meséli munkáiról Böjti Balázsné, aki nyugdíjas évei alatt vált profi festőművésszé. A nagykanizsai egykori óvónő festményei a női alakok és a keleti világ ötvözéséből jönnek létre.
Meska: Madonna, lány kék kalapban, Klütaimnesztra – csupa-csupa izgalmas női alak jelenik meg az olajképeiden. Miért pont nőket festesz?
Ezeket a modern ikonokat szeretem festeni. Talán onnan datálódik a téma iránti vonzalom, hogy kiskoromban divattervező akartam lenni, ezért folyton női alakokat rajzoltam. Egy ládányi meg is van még ezekből a szárnypróbálgatásokból. Aztán mindig is vonzott a keleti világ. Ennek a két szenvedélyemnek az ötvözéséből jönnek létre a képeim.
Meska: Úgy tudom, a nyugdíjas éveidben kezdtél el az alkotással foglalkozni.
Így van, 61 éves vagyok, és a polgári munkám, illetve a gyereknevelés után nekem most jut arra időm, hogy fessek. 40 évig óvónő voltam egy művészeti intézményben. Imádtam megismertetni a gyerekekkel a különböző technikákat. Aztán 2000-ben kezdtem el festeni; először amatőrként, majd eljutottam egy szintre, ahol rá kellett döbbennem, ahhoz, hogy továbbléphessek, tanulnom kell valakitől. Így jutottam el egy kanizsai festőművészhez, illetve részt vettem minden Nagykanizsán fellelhető tanfolyamon. Sokáig csendéleteket festettem, de tudtam, hogy ki kell alakítanom az egyéni stílusomat, ami megkülönböztet a többiektől és egyértelműen én vagyok. Így fordultam a modern ikonok felé.
Meska: Talán nem túlzás azt mondani, hogy a festményeidben visszaköszön valami a gyerekrajzokból.
Annál szebbet, mint egy gyerekrajz, elképzelni sem tudok! A tisztaságuk, az egyszerűségük varázslatos, mert a kicsiket nem befolyásolja senki és semmi. Igyekszem ezt a szemléletet visszaadni, ezt az őszinteséget, illetve a gyermeki bájjal átszőtt mesevilágot. Az alakjaim egyébként nem konkrét nőalakok, csak amikor elkezdem festeni, akkor alakítom ki őket: először a lelki szemeimmel látom, és azt próbálom a vászonra vetni.
Meska: Akkor megrendelésre nem is dolgozol?
Nem, bár egyszer kérésre konkrétan valakinek az arcát örökítettem meg, de nem vállalok több ilyet. Ahhoz, amit én csinálok, nem illik. Engedd meg, hogy elmondjak egy versrészletet: „Nem vagy te földből és vízből való / Más vagy, mint a vándorló sárgolyó. / A szív folyó, a lélek az élet vize / De ahol Te vagy, róluk sem tud senki se.” Nem hétköznapi nők köszönnek vissza a vásznamon, sokkal inkább egy misztikus világ alakjai ezek.
Meska: A Meska-boltodban számos ékszer is található.
Igen, mert állandóan azon gondolkodom, hogy mivel lehetne még újítani. Így jutottam el addig a gondolatig, hogy az általam festett női arcok nagyon jól mutatnak ékszereken, vintage üveglencsébe zárva. Most szinte fel is hagytam a festéssel, az ékszerekre fókuszálok.
Meska: Mi adja a lendületet a festéshez?
Körülveszem magam más művészek munkáival: ha meglátok egy képet, nem számít, hogy neves festő készítette-e, vagy nem, ha tetszik, és el tudom képzelni az otthonomba, akkor megveszem. Semmi olyat nem veszek, ami drámai vagy szomorú: éppen elég baj van a való életben, a művészethez feltöltődésért menekülök. Legalább száz festményem van, de az én képeim nem „szerepelnek” otthon, soha nem teszem ki őket. Szívesen vásárolok például Bimbó Tamástól vagy Széchenyi Szidóniától, de a sort hosszan tudom folytatni. Annyi sok kortárs festő van, akik inspirálnak! Egyébként pedig épp helyhiánnyal küszködök: nincs műtermem, alkotószobám, csak egy asztali állványom.
Meska: Ha te is olyan mesebeli alak lennél, mint a vásznaidon a nők, és bármit kívánhatnál, mi lenne az?
Hogy legyen egészségem, hogy tudjak festeni, hogy mindenki legyen rendben a családban, és hogy minél többet lehessek az unokáimmal. Hárman vannak, az egyikőjük már nyert is egy különdíjat a rajzával. Olajfestéket ugyan még nem mertem a gyerekek kezébe adni, de vízfestékkel, temperával már dolgoznak. Sokat rajzolok együtt az unokákkal, mert a kicsik rajzai utánzáson alapulnak, így tudnak fejlődni.
NÉVJEGY: A nyugdíjaskorától alkotó Írisznek már Nagykanizsán és Budapesten is voltak kiállításai, gyűjtők és művészetrajongók itthon és külföldön is ismerik a nevét. Műveit főleg a Meskán, illetve idén nyáron Zalakaroson értékesíti, például a Kannavirág fesztiválon, Bornapokon vagy a Virágnapokon.