Az igazi Sárgabóbitás kakadu Észak-, Dél- és Délkelet-Ausztráliában, Tasmaniában, valamint a partjaik előtti szigetek némelyikén honos, valamint Indonézia és Pápua Új-Guinea területén is előfordul. Mindenekelőtt gyér, erdős vidékeken él. A kakadu testhossza 45-51 centiméter (az igazié, az enyém kisebb), testtömege a hímnek 820-920 gramm, míg a tojónak 840-970 gramm. Tollazata fehér, de ahogy neve is mondja bóbitája kénsárga. A nemeket az írisz (szivárványhártya) színe alapján lehet megkülönböztetni. Ez a hímnél fekete, a valamivel kisebb testű tojónál vörösesbarna színű. Nappal aktív; párban vagy kis csapatokban él. Olykor nagyobb, több száz egyedből álló csapatok is kialakulhatnak. Általában a nyílt, magas fákkal körülvett terepet részesíti előnyben, de mindig vízközelben marad. Gyorsan, kis szárnycsapásokkal repül, időnként siklórepülésre vált. Éles rikácsoló hangja van. Tápláléka magokból, gyökerekből, gumókból, mogyoróból, különböző rovarokból, valamint ezek lárváiból tevődik össze. A gabonatáblákon okozott károk miatt ezt a fajt is üldözik a farmerek. Fogságban 50 év felett is élhetnek. A faj talán leghíresebb példánya ?Cocky Bennett? volt, aki több gazdát túlélt XVIII. századi (valószínűleg 1796) világra jövetelétől 1916-os haláláig. [1] Egy londoni példány 137 évig élt Betelepítették Új-Zélandra is. Az én kakadum plüssből (test, szárnyak, farok) és vászonból (csőr, lábak) készül. Ülve kb. 25 cm (plusz a sárga taréj). A szemei gombok. Jó minőségű szilikonizált töltővattával van kitömve. Mosógépben alacsony hőfokon mosható, szárítógépben szárítható. A jelenleg elérhető madarak (összesen három van, kétféle színű csőrrel és lábbal) a második képen láthatók! Mivel a teste hófehér, ezért könnyen piszkolódik, gyerekjátéknak nem javaslom!