Meska: Kérjük mutatkozz be röviden azoknak, akik még nem ismernek!
Halász Zsóka vagyok. Verőcén élek a férjemmel, és két kutyánkkal, Csipesszel és Pityerrel.
Meska: Miért pont ezt a technikát választottad? Ki vagy mi indított el ezen az úton?
Édesapám lakatos. Az Ő műhelye tele van fémmel, szerszámmal. Két bátyám van, édesapám azt gondolta, majd kedvet kapnak valamihez tőle, aztán valahogy mégis engem érdekelt a legjobban a fúrás, farigcsálás. Apa most is nagyon sokat segít nekem. Szeret továbbgondolni egy-egy ötletet velem. A zománcozás szerelem volt első látásra, majd kicsit később találtam rá a fára.
Meska: Hol és hogyan szoktál alkotni, honnan merítesz ihletet?
Nagyon sok dologgal veszem körbe magam. Mindenfélét hazacipelek. Imádom a tarkaságot, általában minden színnel jóban vagyok. Valamikor ontom magamból a dolgokat, na ezt az időszakot ki kell használnom, mert valamikor üres vagyok, semmi nem megy.
Meska: Az alkotás mellett mivel töltöd szívesen a szabadidődet?
Nagyon szeretem, ha a kutyáim megsétáltatnak. Ez szó szerint értendő, ugyanis hatalmas energiájuk van. Biciklizni is szeretek, csak mindig csodálkozok, hogy senkit nem ütök el, mert folyon elkalandozok, és azt veszem észre, hogy az utat jó ideje nem nézem, emiatt sem vezetek. Veszélyes lennék.
Meska: Mit tartasz fontosnak általában az életben és kézművesként milyen értékeket képviselsz?
Sokáig azt hittem, hogy mindenki látja a tündéreket, manókat, boszorkányokat, hiszen számomra mindenben felfedezhetőek. Fák erezetében, felhőkben, falmintákban, levegő sűrűjében... Biztos vagyok benne, hogy a kisgyerekek ebben a világban élnek. Később aztán valahogy elfelejtik, vagy fakul a létezésükbe vetett hit. Én továbbra is rákacsintok egy-egy kukucskáló manóra, és láttatni szeretném azt a világot, amiben én létezek. Hátha segít az emlékezésben...
Meska: Hogyan látod magadat 10 év múlva?
Nagy családot szeretnék, én is abban nőttem fel, és az nagyon jó volt. Minden más majd alakul.